Az alapítvány emlékeztetett, hogy Magyarországon az egyenlő bánásmód kérdése többszintű szabályozásban ölt testet: nemzetközi egyezmények (például a New Yorkban 1965-ben aláírt a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló törvényerejű rendelet), uniós aktusok és belsőjogszabályok révén.
A legfontosabb belső jogforrás, az alaptörvény deklarálja a törvény előtti egyenlőség elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát, amikor úgy fogalmaz, hogy „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
A diszkrimináció-tilalom olyan élethelyzeteket ölelhet át, amelyekben az emberek önazonosságát, identitását meghatározó lényegi tulajdonságuk miatt előítélettel, vagy társadalmi kirekesztéssel néznek szembe. Vagyis a diszkrimináció-tilalom elsődlegesen a társadalom személyben rejlő és tetszés szerint nem változtatható tulajdonság mentén elkülönülő csoportjainak védelmét szolgálja – fogalmazott az alapítvány.
Egy választott politikai tisztségviselőnek – legyen az polgármester, illetve országgyűlési képviselő – minden körülmények között, az alaptörvény, valamint egyéb szabályozó jellegű jogi és etikai normák szellemében és azok tiszteletével kell eljárnia – emelték ki.
Niedermüller Péternek volt európai parlamenti képviselőként is szem előtt kellene tartania az emberi jogok alapelveinek érvényesülését, és soha nem támaszkodhat érveléseiben faji jellegű, veleszületett biológiai karakterisztikumra utaló megkülönböztetésre – közölte a Századvég Alapítvány.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!