Fülöp Attila: Nem csak az állam felel a szociális problémák megoldásáért

Az államtitkár kiemelte: a szociális szféra nagy kérdése, hogy kivel szemben várható el és meddig terjed az állam felelőssége.

Úgy fogalmazott: „szélsőségesen szekularizálódott társadalomban élünk, az Istentől való elfordulás az embertől és a természettől való elforduláshoz is vezetett, ennek pedig olyan súlyos következményei vannak, mint a háborúk, az abortusz, az eutanázia, a környezetszennyezés, a klímaváltozás vagy a migráció. Az emberiségnek lassan sikerül kialakítania a földi poklot, amelyben megvalósul az Istentől való teljes elfordulás.”

Veres András szerint ugyan ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de ebből nem következik, hogy a krisztusi tanításból fakadó értékeket is elutasítanák az emberek.

Hozzátette: ugyanakkor azt sem gondolják, hogy a hívő emberek tisztában vannak hitük társadalmi kérdésekre vonatkozó tanításaival.

Sokan ugyanis megrekedtek gyermeki tudásszinten, felnőttként pedig sokszor lehetőségük sincs tájékozódni e kérdésekben – mondta.

Megjegyezte: az egyház felelőssége is, hogy a rendszerváltás után nem találta meg az utat legalább a hívők szívéhez.

Orosz Atanáz miskolci megyés püspök, görögkatolikus szerzetes a katolikus egyház cigánypasztorációjáról tartott előadásában hangsúlyozta: a cigányok felzárkóztatását nehezíti, hogy számos problémáról nem lehet nyíltan beszélni, mert az kínos „vagy cigány testvéreinknek, vagy a politikusoknak”.

Példaként említette: évek óta minden fórumon felhívja a figyelmet arra, hogy az uzsorával szemben minden eszközzel fel kell venni a harcot, de sehol nem talál meghallgatásra.

Szólt arról is, hogy „az őszinte beszéd sokszor támadási alap az emberi jogok védelmezőinek”.

Egy-egy cigány iskolát működtető egyházmegyét állandóan támadnak egyrészt a saját hívei, másrészt a civil szervezetek. Kijelentette: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány éveken át támadta a hajdúdorogi, majd a nyíregyházi egyházmegyét egy olyan iskola munkája miatt, amely a városrészben lakó minden iskolás gyermeket a „legkiválóbb módon ellátott és ellát”.

Orosz Atanáz kitért közölte: a romák körében nőtt ugyan az elmúlt időszakban a foglalkoztatottság, de képzetlenségük miatt rosszabbul teljesítenek, mint nem roma társaik, és emiatt „szükségszerűen frusztrálódnak”.

A rossz közérzet, az alulértékeltség bizalmatlanságot szül, emiatt nem fogadják el a közöttük dolgozókat, elutasítják tanáraikat, szociális segítőiket, lelkipásztoraikat – mondta.

Michael August Blume érsek, apostoli nuncius köszöntőjében közölte: az MKPK tavaly novemberben megjelent körlevelében a demográfiai krízis megoldásául a keresztény családot jelölte meg.

Kiemelte: sok fiatal nélkülözi azt a családi hátteret, amelyben lehetőség van elsajátítani a másik ember és a közösség tiszteletét és a legalapvetőbb emberi értékeket.

Az egyház örömmel kínálja fel a szülőknek és a gyerekeknek a hitet, a tudást a közösség élményét – fogalmazott. Hozzátette: az egyházi oktatási intézmények képesek mindenféle családi háttérrel rendelkező gyermeket elkísérni a felnőtté válás útján.