Balliberális értelmezés szerint Soros Györgyöt plakáton ábrázolni a gyűlöletkeltés netovábbja. Ez a megközelítés azért is érdekes, mert egyáltalán nem feltételezi, hogy a gyűlölet fel is horgad a plakát szemlélőjében, megelégszik azzal, hogy amit a Fidesz vagy a kormány tesz, az ab ovo gyűlöletet kelt. Ellenben a Jobbik plakátjai esetében, amelyeken effektíve bűnözőként ábrázoltak kormánytagokat, fel sem merült ez a vád. Vagyis a magyar ellenzék szótárában gyűlölet az, ha valaki nem ért egyet velük, s ha ezt szóvá is teszi, akkor szítja ezt a minden nemességétől megfosztott érzést.
Mert azért ne feledjük, hogy a gyűlölet a szeretet ellentéte, s mint ilyen, nem számított korábban szitokszónak. De amióta az ellenfél megbélyegzése, a komolyan vehető emberek közül való kiszorítása, ellehetetlenítése lett a legfőbb célja a politikának, a gyilkos indulattá gerjesztett gyűlölet vádja számít a leghatékonyabb eszköznek ebben a kegyetlen tusakodásban. Mert aki gyűlöl, az nyilván ölni is képes, akasztani, táborba hurcolni, fegyverteleneket legéppuskázni, jobb időkben csak szemet kilövetni, kardlapozni, viperázni. Így az, akit gyűlölet szításával vádolnak, egy lapra kerül a történelem legaljasabb tömeggyilkosaival, aki pedig ennek ellenére rá szavaz, cinkosává válik.
Furcsa fintora a politikai kommunikációnak, hogy azok, akik megpróbálják rásütni ellenfelükre ezt a vádat, rendkívül gyanússá válnak, hiszen ilyenkor a másik megsemmisítésének szándéka messziről bűzlik, és azt is megtanultuk, hogy nem tudjuk mi őket úgy gyűlölni, mint ahogy ők gyűlölnek minket.
Ezért érezzük legtöbbször azt, hogy a vádaskodó akar gyűlöletet szítani, és ezért nagyon nehéz ellenállni, hogy ne gyűlöljük őt valóban ezért. Legjobb, ha lesz…juk őket.
Tóth Bertalan színtelen és szagtalan senki most azt gondolta, fel tud csimpaszkodni az ismertebb politikusok közé a közéleti porondra, ha úgy állítja be a márciusban esedékes nemzeti konzultáció ügyét, mintha az a magyarországi cigányság és a bírói testület elleni gyűlölet felszítása érdekében indulna majd el. Hiszen a kormány elsősorban a gyöngyöspatai romák kártérítése és a börtönbiznisz megakadályozása érdekében, valamint a gyilkosok és erőszaktevők feltételes szabadon bocsátása ügyében keresi az egyetértési pontokat a választópolgárokkal. Mind a három esetben kitüntetett szerepben vannak a bíróságok.
