Megkongatták a vészharangot a gyógyászati segédeszközgyártók

Közel egymillió, tartós fogyatékossággal élő ellátott, több ezer szakember és sok száz cég jövője a tét: az eddig is nehéz helyzetben lévő ortopédtechnikai vállalatok bezárása fenyeget, amint májusban életbe lép egy új európai ­uniós szabályozás. A lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták: miközben fontos lenne a minőség megőrzése, sőt fejlesztése, a gyógyászati segédeszközöket, például ortopéd cipőket gyártó vállalatoknak egyelőre a megmaradása is kérdéses. Ahhoz, hogy megmeneküljön a szektor, közös gondolkodásra, gyors cselekvésre és komplex megoldáscsomagra lenne szükség.

A betegszám növekszik, így ha nem rendeződik a finanszírozás, megdőlhet az ellátási rendszer Fotó: Teknős Miklós

Vészesen fogy az idő, hogy megmentsék a hazai orvostechnikai cégeket, azok ugyanis sorra fognak bezárni egy 2020 májusában életbe lépő európai uniós rendelet miatt, így közel egymillió ember ellátása forog kockán. Ők azok, akik valamilyen tartós fogyatékossággal élnek, így gyógyászati segédeszközökre szorulnak.

Ágoston Lajos, az Ortetika, Protetika, Rehabilitációs Szövetség (OPRA) elnökségi tagja a Magyar Nemzetnek elmondta: jelenleg több száz hazai kis- és középvállalkozás végzi erején felül a gyógyászati segédeszközökre szoruló páciensek ellátását, összesen pár ezer főt foglalkoztatva országszerte. A rögzített termelői árak és a hatósági árszabályozás 2010 óta változatlan, miközben az alapanyagárak több mint 80 százalékkal, az infláció 21,69 százalékkal, a bérminimum 135 százalékkal, valamint a rezsiköltségek is jelentősen emelkedtek. A termelői árak már több esetben nem fedezik a gyártók indokolt költségét. Emiatt mára nemcsak a minőségi ellátás került veszélybe, de egyre inkább az egész hazai gyógyászati segédeszköz ipar jövője forog kockán. Nemzetközi összehasonlításban az európai uniós országok gyógyászati segédeszközei árainak 20-25 százalékát érik el a magyar árak, így a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, a fejlesztésekre pedig szinte esély sincs.

Az alulfinanszírozottság miatt egyre több vállalkozás felhagy az ellátással, az évtizedes tudással és gyakorlattal rendelkező szakembereket pedig azonnal felszívja a nyugat-európai piac – hangsúlyozta lapunknak Rozsnyai Sándor, az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke. Hozzátette, a visegrádi országok összehasonlításában a magyar orvostechnikai ellátás finanszírozottsága sereghajtó, európai összehasonlításban pedig még jelentősebb a lemaradásunk.

A helyzetet tovább nehezíti a már említett uniós rendelet, amely 2020. május 26-án lép életbe, és olyan jelentős minőség-ellenőrzési követelményeket, szigorításokat, illetve adminisztrációs terheket ró az orvostechnikai cégekre, amelyeknek – szakértői becslések szerint – a szektorban működő hazai kkv-k hetven százaléka nem fog tudni megfelelni. A rendelet egyik legfontosabb eleme a minőségi kritériumok szigorítása, aminek a szükségességével a szakemberek is egyetértenek, ugyanakkor pluszforrás és -munkaerő nélkül ez nem megvalósítható – hangsúlyozta Záros Gábor, az Ortopédikusok Magyarországi Ipartestületének elnöke.

Ágoston Lajos szerint erre az iparágra különösen jellemző a magas élő munkaerőigény, hiszen egyedi terméket – például ortopéd cipőket, végtagprotéziseket – készítenek orvosi rendelésre, a betegségnek megfelelően, személyes találkozást követően. Mindezt egy automatizált gyártósoron nem lehet elvégezni. A másik fontos szempont a minőség – folytatta az OPRA képviselője –, a hazai szakemberek többsége megfelelő finanszírozás mellett képes lenne világszínvonalon dolgozni, több évtizedes szakmai tapasztalatuk van, és igyekeznek a lehető legjobb alkatrészeket és alapanyagokat felhasználni. Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért csináljuk? A válasz a mi esetünkben is ugyanaz, mint az orvosok esetében: hivatásként tekintünk a foglalkozásunkra, nem hagyhatjuk cserben a pácienseket – jelentette ki Ágoston Lajos.

A szakember-utánpótlás ugyancsak óriási kihívása az ortopédtechnikai területeknek. Mivel jelenleg nincs vonzó életpályamodell, ezért alacsony a bérszínvonal, és miután lelkileg-fizikailag is megterhelő munkáról van szó, évről évre egyre kevesebb fiatal választja a szakmát. Megoldás lehetne, ha hosszú távon az ortopédtechnikai képzést felsőfokú szintre emelnék, és mihamarabb megkezdődne a finanszírozás rendezése. Miközben az iparágban lassan elfogy a munkaerő, addig folyamatosan nő az ellátotti kör, hiszen egyre magasabb az átlagéletkor, ezzel együtt nő az igény az egyedi készítésű orvostechnikai eszközökre.

– A mozgásszervi és ízületi problémák nincsenek korhoz kötve, de a kor előrehaladtával gyakoribbak az ortopédiai problémák, a lábdeformitások, a súlyosabb végtag- és gerincproblémák, az ízületi fájdalmak, de csontritkulás miatt is felkeresnek minket – sorolta az OPRA képviselője. Hozzátette: a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők nagy százalékban szintén az ellátottak köréhez tartoznak, hiszen például ortopéd cipők, művégtagok készülnek számukra. Az elmúlt évben csak egyedi ortopéd cipőkből nagyjából 130-140 ezer pár készült, ám az érintettek száma ennél sokkal nagyobb: nemzetközi statisztikák szerint minden ötödik embernek krónikus lábfájdalma van – tájékoztatott Rozsnyai Sándor. – Közismert, hogy az egészségügyi kassza korlátozott, azonban azt is látni kell, hogy a betegszám folyamatosan nő, így ha nem rendeződik a finanszírozás, megdőlhet az ellátási rendszer – fogalmazott.

A betegszám növekszik, így ha nem rendeződik a finanszírozás, megdőlhet az ellátási rendszer
Fotó: Teknős Miklós

Ágoston Lajos hozzátette, komplex megoldáscsomagra van szükség, gyors hatályba léptetéssel. Jelentős előrelépés lenne az új termelői árak bevezetése – amelyek fedeznék az előállítás költségeit –, a támogatás mértékének növelése, az előállítási költség évenkénti felülvizsgálata, valamint az áfa öt százalékra csökkentése az összes gyógyászati segédeszköznél. Ezzel együtt szigorítanák a minőségre, illetve az adott cég gazdasági tevékenységére vonatkozó ellenőrzéseket. Ha már stabil állapotba került az iparág, akkor lehetne az innovatív megoldásokkal fejleszteni a területet, mint amilyen a 3D-s nyomtatás az ortopédtechnika területén – sorolta a szakember.

Az ortopédtechnikai iparágnak kiemelkedő szerepe van a lakosság egészségmegtartásában, ez kihat a munkaképességre és az életminőségre is. A minőségi ellátás biztosításával sok ezer páciens tehető akár munkaképessé is. A fogyatékkal élő mintegy 700 ezer állampolgár körében a második leggyakoribb ok a mozgásszervi fogyatékosság, amely állandó, segédeszközzel történő ellátást igényel.