Megkongatták a vészharangot a gyógyászati segédeszközgyártók

Közel egymillió, tartós fogyatékossággal élő ellátott, több ezer szakember és sok száz cég jövője a tét: az eddig is nehéz helyzetben lévő ortopédtechnikai vállalatok bezárása fenyeget, amint májusban életbe lép egy új európai ­uniós szabályozás. A lapunknak nyilatkozó szakemberek elmondták: miközben fontos lenne a minőség megőrzése, sőt fejlesztése, a gyógyászati segédeszközöket, például ortopéd cipőket gyártó vállalatoknak egyelőre a megmaradása is kérdéses. Ahhoz, hogy megmeneküljön a szektor, közös gondolkodásra, gyors cselekvésre és komplex megoldáscsomagra lenne szükség.

A betegszám növekszik, így ha nem rendeződik a finanszírozás, megdőlhet az ellátási rendszer Fotó: Teknős Miklós

Ágoston Lajos szerint erre az iparágra különösen jellemző a magas élő munkaerőigény, hiszen egyedi terméket – például ortopéd cipőket, végtagprotéziseket – készítenek orvosi rendelésre, a betegségnek megfelelően, személyes találkozást követően. Mindezt egy automatizált gyártósoron nem lehet elvégezni. A másik fontos szempont a minőség – folytatta az OPRA képviselője –, a hazai szakemberek többsége megfelelő finanszírozás mellett képes lenne világszínvonalon dolgozni, több évtizedes szakmai tapasztalatuk van, és igyekeznek a lehető legjobb alkatrészeket és alapanyagokat felhasználni. Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért csináljuk? A válasz a mi esetünkben is ugyanaz, mint az orvosok esetében: hivatásként tekintünk a foglalkozásunkra, nem hagyhatjuk cserben a pácienseket – jelentette ki Ágoston Lajos.

A szakember-utánpótlás ugyancsak óriási kihívása az ortopédtechnikai területeknek. Mivel jelenleg nincs vonzó életpályamodell, ezért alacsony a bérszínvonal, és miután lelkileg-fizikailag is megterhelő munkáról van szó, évről évre egyre kevesebb fiatal választja a szakmát. Megoldás lehetne, ha hosszú távon az ortopédtechnikai képzést felsőfokú szintre emelnék, és mihamarabb megkezdődne a finanszírozás rendezése. Miközben az iparágban lassan elfogy a munkaerő, addig folyamatosan nő az ellátotti kör, hiszen egyre magasabb az átlagéletkor, ezzel együtt nő az igény az egyedi készítésű orvostechnikai eszközökre.

– A mozgásszervi és ízületi problémák nincsenek korhoz kötve, de a kor előrehaladtával gyakoribbak az ortopédiai problémák, a lábdeformitások, a súlyosabb végtag- és gerincproblémák, az ízületi fájdalmak, de csontritkulás miatt is felkeresnek minket – sorolta az OPRA képviselője. Hozzátette: a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők nagy százalékban szintén az ellátottak köréhez tartoznak, hiszen például ortopéd cipők, művégtagok készülnek számukra. Az elmúlt évben csak egyedi ortopéd cipőkből nagyjából 130-140 ezer pár készült, ám az érintettek száma ennél sokkal nagyobb: nemzetközi statisztikák szerint minden ötödik embernek krónikus lábfájdalma van – tájékoztatott Rozsnyai Sándor. – Közismert, hogy az egészségügyi kassza korlátozott, azonban azt is látni kell, hogy a betegszám folyamatosan nő, így ha nem rendeződik a finanszírozás, megdőlhet az ellátási rendszer – fogalmazott.

A betegszám növekszik, így ha nem rendeződik a finanszírozás, megdőlhet az ellátási rendszer
Fotó: Teknős Miklós

Ágoston Lajos hozzátette, komplex megoldáscsomagra van szükség, gyors hatályba léptetéssel. Jelentős előrelépés lenne az új termelői árak bevezetése – amelyek fedeznék az előállítás költségeit –, a támogatás mértékének növelése, az előállítási költség évenkénti felülvizsgálata, valamint az áfa öt százalékra csökkentése az összes gyógyászati segédeszköznél. Ezzel együtt szigorítanák a minőségre, illetve az adott cég gazdasági tevékenységére vonatkozó ellenőrzéseket. Ha már stabil állapotba került az iparág, akkor lehetne az innovatív megoldásokkal fejleszteni a területet, mint amilyen a 3D-s nyomtatás az ortopédtechnika területén – sorolta a szakember.

Az ortopédtechnikai iparágnak kiemelkedő szerepe van a lakosság egészségmegtartásában, ez kihat a munkaképességre és az életminőségre is. A minőségi ellátás biztosításával sok ezer páciens tehető akár munkaképessé is. A fogyatékkal élő mintegy 700 ezer állampolgár körében a második leggyakoribb ok a mozgásszervi fogyatékosság, amely állandó, segédeszközzel történő ellátást igényel.