OBH-elnök: A minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett

Az ügyhátralékok folyamatos csökkenése mellett még inkább lehet törekedni arra, hogy megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló ítéletek szülessenek – mondta Senyei György.

A minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban, az ügyhátralékok folyamatos csökkenése mellett még inkább lehet törekedni arra, hogy megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló ítéletek szülessenek – mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy keddi háttérbeszélgetésen.

Kifejtette: korábban a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó a bíróságok működésénél, vagyis, hogy mennyi idő alatt mennyi ügyet fejeztek be, és adott esetben az is előfordulhatott, hogy a per ne húzódjon két éven túl, egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak, emiatt viszont az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná vált, és valójában jóval tovább tartott két évnél.

- Alapvető jelentőségűnek tartom, hogy az ítélkezés színvonala megmaradjon, sőt javuljon, a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Az ügy akkor elhúzódó, ha bírói mulasztás, vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le az elvárható időn belül, vannak azonban olyan ügyek, ahol a jogvita jellege, összetettsége, a peres felek vagy vádlottak száma, a szükséges bizonyítások miatt nyúlik két éven túl az eljárás.

- A bíráknak le kell küzdeniük a két éven túli fóbiát, és ezt az ügyforgalmi adatok lehetővé és indokolttá teszik – fogalmazott az OBH elnöke. Mint mondta, elmélyült, megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló határozatot kell hozni, az ügyek előkészítése során pedig a jelenleginél nagyobb szerepet szán a bírósági titkároknak, fogalmazóknak.

Megjegyezte: a jogkereső állampolgárok jogos igénye, hogy jogvitájukat hamar elbírálják, de ez nem jelent azonnaliságot.

Az OBH elnöke szólt arról is, hogy a bíróságok az alaptörvényben írt kötelezettségeiknek csak és kizárólag akkor tudnak, akkor tehetnek eleget, ha a bíróságokat, a bíróságok működését a békesség és a rend jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: az, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól elválasztva működik, nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletei ne lennének kritizálhatóak.

- De azt is látni kell, hogy esetenként a bírósági ítéletek kritikája ugyan formailag bírósági kritika, valójának azonban a jogszabályok kritikája – jegyezte meg.

Senyei György utalt rá, hogy az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti kapcsolat az utóbbi időben feszültségekkel terhelt volt. Közölte: az OBT jelenleg hiányos létszámmal működik, ám a póttagválasztások zajlanak, és belátható időn belül a testület létszáma kiegészül a törvényben előírtra. Jelezte: fontosnak tartja a partneri együttműködést, amelynek alapja a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása.

A vezetői pályázatokkal kapcsolatban elmondta: fontos a demokratikus bírói testületek, összbírói értekezletek, a kollégiumok véleménye, de a bírósági vezetők kinevezésénél nem választásról, hanem véleménynyilvánításról van szó.

- Előfordulhat, hogy egy vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak, hiszen egy vezetői pozícióba helyezés a kinevező joga, kötelessége és felelőssége is, de az ilyen határozatokat meg kell indokolni, ez elengedhetetlen – jegyezte meg.

Senyei György szólt a győri gyermekgyilkosságról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, attól tart, az ehhez hasonló tragédiák időről időre megismétlődnek, az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt. Az OBH elnöke azonban a gyöngyöspatai ítélettel, a Szeviép-üggyel és Czeglédy Csaba ügyével kapcsolatban is arra hivatkozva, hogy ezek az eljárások még folyamatban vannak, nem nyilatkozott.