Szigetelnék az Aranyhegyi-patak medrét

Mederszigeteléssel és úgynevezett szögtámfalban folytatódhat a III. kerületi Aranyhegyi-patak környezetét a dunai árhullámtól védő gát. A tavaly örökségvédelmi okokból leállított beruházás átadása csúszni fog, de a főváros gyorsaságától függően egy-másfél év alatt, a jelenlegi költségkereten belül megvalósítható a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi rendszeréhez tartozó műtárgy.

A csillaghegyi árvízvédelmi fejlesztés egy-másfél év alatt elkészülhetne Fotó: Katona_Vanda Forrás: Katona Vanda

Az óbudai régészeti lelőhelyek védelme miatt az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztéséhez szükséges műszaki beavatkozás, az úgynevezett szögtámfal és mederszigetelés nem lesz drágább az eddig alkalmazott résfalazáshoz képest – tudta meg a Magyar Nemzet.

Lapunk értesülése szerint a sajtóban megjelentekkel ellentétben az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésének szerződése és a közbeszerzési dokumentáció részeként kiadott vízjogi létesítési engedély tartalmazta, hogy a beruházással érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. Szakmai forrásunk szerint a kiviteli tervezési folyamat során vetődött fel, hogy a meglévő műszaki tartalmon módosítani kell, ezért a mostani kivitelező, a Swietelsky Kft. szerződést bontott.

Úgy tudjuk, az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésére elkülönített nettó 2,2 milliárd forintnak eddig a harminc százalékát, mintegy 700 milliót használtak fel a gátfalra, a maradék 1,5 milliárdból befejezhető a projekt. Az sem mellékes, hogy az új közbeszerzéssel kiválasztandó kivitelezőnek, és az általa bevont kiviteliterv-készítőnek nem kell a nulláról kezdenie a munkát, mivel az eddigi kivitelező által bevont Mélyépterv megadta a megfelelő műszaki megoldást, így ha a Karácsony Gergely (Párbeszéd) vezette főváros gyorsan jár el, akkor egy-másfél év alatt befejezhető a hiányzó rész.

A Fővárosi Közgyűlés 2016. december 7-i határozata alapján a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének tervezési és engedélyezési feladatait a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) látta el. Az FCSM a meglévő védmű megerősítését és magasítását tervezte meg, az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésének terveire a vízügyi hatóság 2017. december 14-én – többek között az örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján – vízjogi létesítési engedélyt adott. Az FCSM által elkészített tervek és a vízjogi létesítési engedély birtokában nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le. A kiviteli tervezésre és kivitelezésre szóló szerződést 2019. január 10-én írták alá a Swietelsky Kft.-vel.

A csillaghegyi árvízvédelmi fejlesztés egy-másfél év alatt elkészülhetne
Fotó: Katona Vanda

Az eredeti műszaki tervek alapján a vállalkozónak 17 hónap alatt, legkésőbb 2020. június 10. kellett volna felépítenie a Duna árhullámától védő gátat. Az örökségvédelmi hatóság azonban november 20-i határozatában az árvízvédelmi szakasz egy 800 méteres szakaszán a benyújtott kiviteli tervekre – melyek a tendertervek szerinti műszaki tartalom alapján készültek – az engedélyt nem adta meg. Az indoklás szerint a talajmechanikai feltárások, a tervezői jelentés és a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) állásfoglalása szerint a tervezett munka a régészeti emlékek pusztulását eredményezné.

Az öblözet további területét érintően a pünkösdfürdői védművet a jogszabályban meghatározott módon már megerősítették. A Barát-patakot érintő fejlesztés állami feladat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság a torkolati műtárgy terveire 2019. május 3-án vízjogi létesítési engedélyt kapott. A folyamatos politikai viták fókuszában lévő római-parti szakaszon a jogszabályoknak megfelelő védmű kiépítéséig a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon biztosítják az árvízvédekezési feladatokat.