Az óbudai régészeti lelőhelyek védelme miatt az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztéséhez szükséges műszaki beavatkozás, az úgynevezett szögtámfal és mederszigetelés nem lesz drágább az eddig alkalmazott résfalazáshoz képest – tudta meg a Magyar Nemzet.
Lapunk értesülése szerint a sajtóban megjelentekkel ellentétben az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésének szerződése és a közbeszerzési dokumentáció részeként kiadott vízjogi létesítési engedély tartalmazta, hogy a beruházással érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. Szakmai forrásunk szerint a kiviteli tervezési folyamat során vetődött fel, hogy a meglévő műszaki tartalmon módosítani kell, ezért a mostani kivitelező, a Swietelsky Kft. szerződést bontott.
Úgy tudjuk, az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésére elkülönített nettó 2,2 milliárd forintnak eddig a harminc százalékát, mintegy 700 milliót használtak fel a gátfalra, a maradék 1,5 milliárdból befejezhető a projekt. Az sem mellékes, hogy az új közbeszerzéssel kiválasztandó kivitelezőnek, és az általa bevont kiviteliterv-készítőnek nem kell a nulláról kezdenie a munkát, mivel az eddigi kivitelező által bevont Mélyépterv megadta a megfelelő műszaki megoldást, így ha a Karácsony Gergely (Párbeszéd) vezette főváros gyorsan jár el, akkor egy-másfél év alatt befejezhető a hiányzó rész.
A Fővárosi Közgyűlés 2016. december 7-i határozata alapján a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének tervezési és engedélyezési feladatait a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) látta el. Az FCSM a meglévő védmű megerősítését és magasítását tervezte meg, az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésének terveire a vízügyi hatóság 2017. december 14-én – többek között az örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján – vízjogi létesítési engedélyt adott. Az FCSM által elkészített tervek és a vízjogi létesítési engedély birtokában nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le. A kiviteli tervezésre és kivitelezésre szóló szerződést 2019. január 10-én írták alá a Swietelsky Kft.-vel.
