Fidesz: Minden adott a koronavírus elleni sikeres védekezéshez

Az Országgyűlés keddi ülésnapján is a koronavírus és a migráció témája szerepelt a leggyakrabban a napirend előtti felszólalásokban. Selmeczi Gabriella és Szijjártó Péter is kiemelte: tisztelet illeti az orvosokat és az ápolókat és a migrációs krízis kapcsán a határt védő rendőröket és katonákat is.

Az Országgyűlés keddi ülésnapján Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője kezdte meg a napirend előtti felszólalások sorát. Mellár magyarázkodásba kezdett, miután a múlt héten a miniszterelnöktől azt kérdezte, hogy hogyan lehet az, hogy Magyarországon a Kádár-rendszerben többen jártak egyetemre, mint 2010 után. Orbán Viktor akkor úgy válaszolt, hogy az adatok nem stimmelnek, mivel a szocializmus évtizedeiben a fiatalok 10 százaléka tanulhatott a felsőoktatásban, ez az arány mára 30 százalék körül van. Mellár úgy magyarázta múlt heti szavait, hogy ő az esélyegyenlőséget kifogásolta, és a képviselő szerint az általános- és középiskolai oktatás színvonala 30-40 évvel ezelőtt olyan volt, hogy a 18 éves tanulók között nem volt a maihoz hasonló különbség a tehetősebbek és a rászorulók között. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a kormány sokat tesz a különbségek csökkentésére, és emlékeztetett arra, hogy a kabinet célja 2030-ra, hogy Magyarország az EU öt legélhetőbb tagállama között legyen. A rászorulókkal kapcsolatban egyebek mellett Schanda hangsúlyozta: a roma diákok aránya két, két és félszeresére emelkedett az elmúlt években. – A kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek – összegezett az államtitkár.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese felszólalásában a koronavírus-járvány kapcsán megköszönte az ápolók és az orvosok munkáját. Mint mondta, 12-re nőtt a fertőzöttek száma. Az operatív törzs munkájának kapcsán kiemelte: minden adott a sikeres védekezéshez, a lakosság és a pártok megfelelő tájékoztatása mellett a kormány átfogó intézkedéseket tett a koronavírus-fertőzés elterjedésének megelőzéséért. A képviselő emlékeztetett: aki nem veti alá magát a járványügyi intézkedéseknek, az szabálysértést követ el. Hangsúlyozta: súlyos testi sértést jelent, ha valaki a járványügyi intézkedések megszegésével megfertőz valakit. Ha az illető meghal, akkor az a cselekmény halált okozó súlyos testi sértésnek minősül.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a migránsválságról beszélt, a politikus szerint a menekültek befogadására a muszlim kultúrájú országok a legalkalmasabbak, ám emellett morális kötelesség is helyben segítséget nyújtani a rászorulóknak. Válaszában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy Görögországgal szemben jogos elvárás, hogy védje meg határait, amelyek egyben az EU határai is. Szijjártó szerint Európának a magyar migrációs politikát kell követnie.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, aki arra buzdította a képviselőket, vegyenek részt egy ma délutáni rendezvényen, ahol a Székely Autonómia napját ünneplik. Keresztes emellett azt kérte, hogy lehetőleg minél többen írják alá a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését. Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára megköszönte az LMP-s politikusnak, hogy a T. Ház elé hozta a témát. Kiemelte: az elmúlt 10 év nemzetpolitikája okot ad a bizakodásra. Hozzátette azt is, hogy a kormány támogatja a Székely Nemzeti Tanács civil kezdeményezését.

Bősz Anett, a DK-frakció tagja arról beszélt, hogy ha a kabinet a családok kormányává kíván válni, akkor biztosítson esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot a nőknek. Rétvári Bence, a Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett: a férfiak és nők egyenlősége az Alaptörvényben van rögzítve, sőt, az alapjogi dokumentum a nők és más csoportok számára megenged pozitív diszkriminációt is. Rétvári felhívta a figyelmet arra is, hogy korábban pont a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc beszélt arról, hogy le lehet cserélni az „öregecskedő feleségeket”, valamint azt is mondta 2009-ben, az MSZP EP-listáján helyet kapott női képviselőjelöltek kapcsán, hogy a választás „nem szépségverseny, nem Miss Hungaryt” keressük. – Ön most ennek a frakciónak a tagja és ön azt mondja, hogy nagyobb tisztelettel kell beszélni a nőkről? – tette fel a költői kérdést Rétvári.

Mesterházy Attila, az MSZP képviselője a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke a katonai szervezetben betöltött tisztsége kapcsán kért szót és felsorolta legfontosabb prioritásait. Kiemelte: szeretné erősíteni a transzatlanti kapcsolatokat, Ukrajna NATO-csatlakozását is kívánatos célként jelölte meg, valamint a nyugat-balkáni államok csatlakozását is kiemelt feladatként kezeli. Szijjártó Péter válaszában örömét fejezte ki, hogy magyar képviselő a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke. Hozzátette: számíthat a kormány támogatására. Szijjártó szerint Magyarország 2024-re teljesíti vállalásait: a védelmi költések elérik a GDP két százalékát. Az ukrán-magyar viszony kapcsán óvatosan fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök és Zelenszkij elnök akkor találkozhat március végén, ha az Ukrán-Magyar Közös Gazdasági Együttműködési Bizottság következő ülése sikeres lesz.

Stummer János, a Jobbik képviselője a migráció témakörében szólalt fel, különös tekintettel a görögországi helyzetre ismét a határőrség felállítására tett jobbikos javaslatot emlegette. – A nemzet biztonságának ügye nem pártpolitikai kérdés – mondta Stummer. Szijjártó Péter válaszában megköszönte a magyar katonák és rendőrök ezreinek munkáját, akik védik Magyarország határait. A tárcavezető szerint ma az EU álláspontja Magyarország álláspontja is egyben: „Nem tolerálunk illegális belépést, a külső határt meg kell védeni”.

Ingyenessé tették a kiemelt közérdekű építkezések közterület-használatát

Az Országgyűlés kedden kormánypárti kezdeményezésre díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre.

A képviselők 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett fogadták el az épített környezetről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.

Az előterjesztés benyújtói az indoklásban úgy fogalmaztak, az önkormányzati autonómiára tekintettel csak a lehető legszűkebb, az építési munkálatok elvégzéséhez nélkülözhetetlen mértékben, időtartamban és területre vonatkozhat a díjmentesség. Egy elfogadott bizottsági módosító javaslat eredményeként az új szabályokat – hatályba lépésük napjától – a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.

Böröcz László (Fidesz) a javaslat általános vitájában aláhúzta, a változtatás többek között a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai kollégiumának tavaly januári leégése utáni álságos helyzetet hivatott megoldani.

Emlékeztetett, civilek több tízmillió forint támogatást gyűjtöttek össze a tűzben áldozatul esett férfi családjának és a kollégium nélkül maradt hallgatóknak; a kollégium újjáépítésére pedig mintegy százmillió forint gyűlt össze, a kormány pedig vállalta, hogy a fennmaradó összeget biztosítja az építkezéshez.

A kormánypárti politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy a kerület baloldali polgármestere, Baranyi Krisztina ezt követően kijelentette, egyetlen fillér kedvezményt sem hajlandók adni az újjáépítéshez szükséges közterület-használati díjból, amely összességében több mint százmillió forint is lehet. Böröcz László elmondta, az önkormányzat végül csupán 10 százalékos, jelképes díjcsökkentést szavazott meg, amivel tulajdonképpen ellopná a kollégium újjáépítésére összegyűjtött adományokat.

Böröcz László kitért arra is, a rendelkezés nem teljesen új az önkormányzati világban, hiszen az önkormányzatok a közterület-használatot szabályozó rendeleteikben eddig is jelentős kedvezményeket biztosítottak: akár teljes mértékben is elengedhették a díjat, ha a közterület használata jelentős közérdekből történt.

A Fidesz politikusa további előnyként említette, hogy az állami közérdekű beruházások tervezhetőbbé, költséghatékonyabbá válnak, mivel a kiadások tervezése nem függ az önkormányzati rendeletek módosításaitól, továbbá gyorsabbá is teszi a közérdekű beruházások megvalósulását a közterület-használati engedélyek automatikus rendelkezésre állása. (MTI)

A nagyobb városok polgármesterei ezentúl végezhetnek egészségügyi tevékenységet

Az Országgyűlés keddi döntése alapján változik a háromezernél több lakosú települések főállású polgármestereire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozás, így ők – az alapellátás kivételével – a jövőben létesíthetnek egészségügyi tevékenységre irányuló jogviszonyt.

Az erről szóló, az önkormányzati törvényt módosító javaslatot – amelyet kormánypárti képviselők, Gulyás Gergely (Fidesz), Böröcz László (Fidesz), Bajkai István (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) terjesztettek elő – 133 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el a parlament.

A törvénymódosítás az önkormányzati képviselőkre és a képviselő-testületek bizottságainak nem képviselő tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon is változtatott. Így a jövőben lehetnek az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagjai.

Rendezték továbbá azt a helyzetet, hogy – mint azt a részletes indoklásban írták – az önkormányzati választások után a listán mandátumot szerzett képviselők gyakran nem veszik át megbízólevelüket. A kormánypártok álláspontja szerint az önkormányzat későbbi zavartalan működését veszélyeztetheti, a választói akarat csorbítását eredményezheti, ha képviselői hely üresedése esetén ők akkor sem válhatnak képviselővé, ha a listán már nem szerepel jelölt. Az ilyen esetek elkerülése érdekében lehetővé tették nekik a későbbi önkormányzati képviselővé válást. (MTI)