Magyarország teljes területére eddig soha nem hirdettek ki veszélyhelyzetet

A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, azonban a különleges jogrendek közös és általános jellemzője, hogy azok idején – egyes kivételekkel – az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható – írta az Alapjogokért Központ a Facebookon szerdán, miután a kormány délután Magyarország teljes területére veszélyhelyzetet hirdetett.

Az alaptörvény és az erre vonatkozó más törvények értelmében a különleges jogrend lényege, hogy egy külső vagy belső rendkívüli esemény – például járványveszély – következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhesse. Ez azért szükséges, mert egy alkotmányon kívüli helyzetet – legyen az külső támadás, lázadás, terrortámadás vagy járvány – az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének kizárólag alkotmányos eszközökkel elhárítani – emelték ki.

Járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe normális esetben csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

A különleges jogrend speciális szabályként viszonyul az egész alkotmányos rendhez. Végső célja, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a bevett működési rendhez – írta az Alapjogokért Központ.

A ma Európa-szerte hatályos szabályok alapján különleges jogrend bevezetése esetén nemcsak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, hanem a korlátozásukra vagy felfüggesztésükre éppen a közérdek – jelen esetben a közegészségügyi érdek – miatt van szükség – mutattak rá.

Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány ilyenkor felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Bármely, a nyílt társadalom eszmerendszeréhez kötődő szervezet, amely jelen esetben azonnal azon mesterkedik, hogy az emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, a közbizalmat roppantja meg és Magyarország érdeke ellen hat – fogalmaztak. Hozzátették: bár e szervezetek kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat, az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, a kormányt és annak szerveit illeti meg.

Az Alapjogokért Központ közölte, hogy 1990 óta jellemzően ár- és belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai, tiszai árvizek idején és a kolontári vörösiszap-katasztrófa után.

Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet – emelték ki. Ehhez legközelebb 2000 áprilisában járt a kormány, amikor kilenc megyére rendelt el árvízvédekezési veszélyhelyzetet – olvasható a közleményben.