Nehéz időszak következik

A koronavírus miatti újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor az Országgyűlésben, így többek között lezárják Magyarország határait a személyforgalom előtt, és általánosan betiltják a rendezvényeket. A miniszterelnök szerint a járvány kezelése hosszadalmas, nehéz folyamat lesz, az élet az elkövetkező hónapokban nem olyan lesz, mint amilyennek megszoktuk.

Lezárják a magyar határokat a személyforgalom elől. Az unió is korlátozásra készül Fotó: MTI/Varga György

– Az egész magyar gazdaság bajba kerül, de nem egyszerre és nem is egy időben. Vannak a gazdaságnak olyan szektorai, mint a turizmus, a vendéglátás és a szolgáltatások, ahol a baj már sajnos bekopogtatott az ajtón – mondta a miniszterelnök, aki Bártfai-Mager Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert kérte fel, konzultáljon a már bajba jutott ágazatok képviselőivel, hogy gyors intézkedéseket hozhassanak a megsegítésükre.

Mivel nagyon komoly munkanélküliségi hullám fenyegeti Magyarországot, a kormányfő arra kért minden munkaadót és minden munkavállalót, hogy tegyenek személyes erőfeszítéseket munkahelyük megtartása érdekében. Orbán Viktor közlése szerint a járvány a költségvetési és a gazdasági terveket is felülírja, a büdzsét minden szinten újra kell tervezni, amelynek koor­dinálása Varga Mihály pénzügyminiszter feladata.

Lezárják a magyar határokat a személyforgalom elől. Az unió is korlátozásra készül
Fotó: MTI/Varga György

A kormányfő továbbá Matolcsy György jegybank-elnökkel is felvette a kapcsolatot, mert monetáris eszközökre is szükség lesz a válság kezelése érdekében. A miniszterelnök arra számít, hogy a következő napokban elérkezünk a csoportos megbetegedések időszakába. Mint kifejtette: a kínai koronavírus világjárvánnyá vált, az eddig ismert járványokkal szemben sokkal gyorsabban terjed, nincs ellene vakcina, és ha sikerül is kifejleszteni, a forgalomba hozatalig hosszú idő telik majd el.

– A járvány ellen globális megoldás sincs, ezért minden ország maga dolgoz ki védekezési stratégiát, így volt ez a gazdasági és a bevándorlási válságnál is – mondta Orbán Viktor. Fontosnak nevezte az együttműködést Ausztriával, mert az szomszédos Olaszországgal, ezért az intézkedései­ket igyekeznek a leggyorsabban átültetni a hazai gyakorlatba.

Rendkívüli intézkedéseket jelentett be a kormányfő
Fotó: Kormány.hu/Árvai Károly

A Párbeszéd frakcióvezetője felszólalásában bírálta a kormányzati kommunikációt, és arról érdeklődött, hogy mekkora összegeket lehet átcsoportosítani az egészségügyre. Szabó Tímea többek között azt kérte a kormánytól, hogy háromról kilenc hónapra növelje az álláskeresési járadékot, emelje a családi pótlékot, és hogy néhány hónapra függessze fel a hiteltörlesztéseket. Tóth Bertalan, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője azt hangoztatta, hogy a járvány kezelésében minden felelősség a kormányé és a miniszterelnöké. A politikus bérgarancia-alap létrehozását javasolta, illetve azt, hogy a multinacionális cégeknél rendeljenek el elbocsátási tilalmat. A jobbikos Jakab Péter arról beszélt, hogy míg a kormány eddig „Sorosozó, Brüsszelező” propagandával volt elfoglalva, most „beköszöntött a kőkemény valóság”, amire nem tud reagálni. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint a kormány túl lassan reagált a járvány kitörésére.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője viszont a felszólalásában a kormány mellett az ellenzék felelősségét is hangsúlyozta, emellett az egészségügyi dolgozóknak ötvenszázalékos béremelést, a kis- és középvállalkozásoknak pedig azonnali gyorssegélyt követelt.

Harrach Péter a KDNP nevében üdvözölte a járvány miatt hozott kormányzati intézkedéseket. A Fidesz frakcióvezetője pedig köszönetet mondott minden egészségügyi és rendvédelmi dolgozónak, az Operatív Törzsnek és a kormánynak. „A rendszerváltás óta nem látott állapotban van az ország, soha nem látott kihívással állunk szemben, ami az Országgyűléstől is soha nem látott magatartást követel meg” – fogalmazott Kocsis Máté.

Orbán Viktor viszontválaszában hangsúlyozta, hogy a védekezéshez felülről nyitott költségvetési források állnak rendelkezésre, így nem kell folyamatosan átcsoportosítani a szükséges összegeket. Az egészségügy állapotával kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva pedig úgy fogalmazott, hogy „furcsa formája a szétverésnek, ha minden évben 770 milliárd forinttal többet költünk az egészségügyre, mint a megelőző időszakban”.

Az adatok a március 16-i helyzetet tükrözik (a szerk.)

A miniszterelnök csalódásának adott hangot, amiért még mindig vannak, akik nem értik a helyzetet és nem képesek a pártpolitikai szempontok fölé emelkedni. Szamárságnak minősítette a felvetést, ami szerint a kormány felelőssége lenne, hogy nem akadályozta meg a vírus betörését az országba.

A munkahelyekkel kapcsolatban Orbán szerint pont az ellenkező irányba kell elindulni ahhoz képest, amit az ellenzékiek javasoltak. Mint mondta, „a mi elképzelésünk szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik az embereket munkában maradni”, tehát az állásban tartás, nem a kieső jövedelem pótlása a cél, noha ez utóbbira később szükség lehet. A miniszterelnök összegzése szerint a fertőzés terjedésének gyorsuló üteme miatt „most jön a neheze, most jön az igazi terhelés, most kell majd helytállni”, és ha ilyen válságban az emberek idegesek, akár bizonytalanok is, az ország vezetőinek higgadtságra, nyugalomra és határozottságra van szüksége.