A Ficsak kiáll a születési nem rögzítése mellett

A Fiatal Családosok Klubja támogatja azt a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatot, amely előírná, hogy az anyakönyvi kivonatban mindenkor a születéskori biológiai nem szerepeljen. A kereszténydemokrata politikus jegyezte dokumentum a bizonytalan jogi helyzetet rendezné. Magyarországon 2005 óta van lehetőség nemváltoztatásra, azonban a gyakorlatban kaotikusan, főként szokásjogi alapon történtek az anyakönyvi iktatások.

Örömmel láttuk, hogy hamarosan a parlament elé kerül a T/9934. számú törvényjavaslat, amely végre-valahára egyértelműen szabályozza a születési nem fogalmát. Ugyanakkor szomorúan tapasztaltuk, hogy bizonyos érdekvédő szervezetek ezt meg akarják támadni, és arra kérik többek között az alapjogok biztosát, hogy lépjen fel a módosítás ellen – mondta el a Magyar Nemzetnek Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) alapítója.

A Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvényjavaslat különböző jogvédő és civil szervezetek körében nagy felháborodást keltett, többen jogaik sérelmére hivatkozva hazai és nemzetközi szervezethez fordultak. Velük szemben a Ficsak – közel ezer család képviseletében eljárva – szeretné, ha a parlament megszavazná az előkészített törvénymódosítást, mivel egyetértenek azzal, hogy az elsődlegesen érvényes nem – függetlenül minden későbbi „változástól” – a kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem.

– Kiemelten fontosnak tartjuk a családok védelmét, a női és férfiszerepek elkülönítését és a hagyományos konzervatív értékrendet. Azt gondoljuk, hogy a magyar állampolgárok nagy többsége hasonlóan ítéli meg a helyzetet, és nagy hiba volna ebben a kérdésben a hangos kisebbség szavára adni – tette hozzá a fiatal családokat képviselő egyesület alapítója. A Ficsak levélben kérte a döntéshozókat, hogy ne csak a transznemű kisebbség képviselőit hallgassák meg, hanem azokat is, akik kiállnak a javaslat mellett.

A nem- és névváltoztatás törvényi hátterét Magyarországon az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, illetve az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény biztosítja. A hivatalos gyakorlatban mérföldkőnek számított egy 2005-ös alkotmánybírósági határozat, amely a transzszexuális személyek nemváltoztatását az önrendelkezési jogból vezette le, valamint az a 2001-es határozat, amelyben az Alkotmánybíróság a transzszexuális személyek névválasztási és névviselési jogát alkotmányos alapjogként ismerte el. Hazánkban a nem- és névváltoztatás jogi elismer(tet)ése igen kaotikus; eddig ez az anyakönyvi hivataloknál történt, melyek egyszerűen szokásjogi alapon korrigálták az eredeti anyakönyvi kivonatot. A mostani javaslat szerint mivel a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség. A nemváltozások bejegyzése egyébként 2018 óta szünetel.