Draskovics belekeveredett a fővárosi zaklatási ügybe

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy az általa kiadott magyarnemzet.hu nevű online sajtótermékben a 2020. április 29. napján megjelent, „Draskovics belekeveredett a fővárosi zaklatási ügybe” című cikkben valótlanul állította a felperesről, hogy zaklatási ügybe keveredett, a Nagy Zsolttal szemben zaklatás gyanúja miatt indult vizsgálat minden fázisa körül a felperes bábáskodott, a hatáskörét jócskán túllépte, ő mozgathatta a háttérből a szálakat, valamint öt, zaklatás miatt panaszt tevő munkatársnak megígérte, hogy csak az ő jóváhagyásával rúghatják ki őket a következő két évben.

Budapest, 2015. március 12. Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter (b) és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke az Áldás vagy átok? A magyarországi gazdasági és pénzügyi stabilizáció 20. évfordulója című, a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány által szervezett konferencián Budapesten, a Benczúr Hotelben 2015. március 12-én. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: MTI/Soós Lajos

Fotó: MTI/Soós Lajos

Védett „tanúk”

Visszakanyarodva Draskovicsnak a Nagy Zsolt zaklatási ügyében játszott szerepéhez, az egyik legkülönösebb körülmény, hogy a fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint az Esélyegyenlőségi Bizottság jelentését is a 2010 előtti szocialista vezetés megoldóembere értékelte. Amint említettük, a Magyar Nemzethez eljuttatott dokumentumokból kiderült, Draskovics az elvileg titkos esélyegyenlőségi vizsgálat minden részletéről értesült, még annak lefolytatása alatt.

A zaklatási ügy vizsgálatát is meglehetősen rövidre zárták, a Magyar Nemzet által megkérdezett HR-szakemberek szerint ilyen ügyekben nem megszokott a néhány hetes vizsgálat, főleg ha elbocsátással zárul.

Naggyal azonban csak általánosságban közölték, hogy verbális és fizikai inzultusokkal vádolják, és a panasztevők kilétét sem fedték fel előtte, akik még a március 18-i meghallgatáson sem voltak jelen.

A DK elnökének fregoliembere azután lépett, hogy BKK-s bizalmasának neve egy túlárazási ügyben szerepelt
Fotó: MTI/Soós Lajos

Rá­adásul egy belső vizsgálat – amelyet Nagy jogorvoslati kérelme nyomán indított a biztonsági és a jogi osztály – azt tárta fel, hogy

az egyetlen munkavállaló, aki fizikai inzultussal vádolta Nagyot, az Kerékgyártónak – vagyis Draskovics bizalmasának – a titkárnője volt.

Egy tanú hallotta, amint a BKK HR-vezetője még a zaklatási ügy kirobbanása előtt megpróbálta rábírni a későbbi panaszost, hogy mondjon kompromittáló dolgokat Nagyról. Karácsony Gergely akkor azonnal leállíttatta a vizsgálatot. Ráadásul a Karácsonyéknak nem tetsző jelentésből az is kiderült, hogy az öt panasztevőből négyet a bizottság keresett meg. Draskovics pedig mind az öt munkatársnak megígérte, csak az ő jóváhagyásával rúghatják ki őket a következő két évben.

Karácsony nagypénteke

Nagy Zsolt a BKK igazgatóságához eljuttatott levelében azt is panaszolta, hogy hivatalos jegyzőkönyv nem készült a meghallgatásról, és csak több nappal később kapta meg a hiányos leiratot, amiből az ügyvédje által mondott több észrevételt is kihagytak. Az április 20-i elbocsátását pedig a vádak megismétlésével indokolták. Érdekesség, hogy a felmondásról szóló főpolgármesteri döntés április 10-én, nagypénteken kelt.

Draskoviccsal együtt a 2010 előtti szocialista vezetés több kulcsfigurája is visszatért a fővárosi önkormányzat és a hozzá tartozó cégek vezetésébe, miután a tavaly őszi önkormányzati választáson baloldali többsége lett a Fővárosi Közgyűlésnek.

Így mások mellett vezető pozícióba került Gy. Né­meth Erzsébet, aki a DK-hoz 2011-ben történő csatlakozása előtt csaknem húsz évig az MSZP tagja volt, Katona Tamás, az MSZP korábbi pártigazgatója, valamint az egykori MSZMP-s miniszter, Kolber István.