A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást

Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta lapunk megkeresésére a humántárca. Kiemelték, hogy a bejáró tanulókra is az online munkarend vonatkozik, az ügyeletes nevelőknek pedig nem az a dolguk, hogy átadják a napi tananyagot.

A tanterem semmiképpen sem lehet tele Fotó: MTI/Vajda János

Összességében még mindig kevesen veszik igénybe a tankerületek és a szakképzési centrumok által szervezett iskolai ügyeleteket, de az érdeklődés egyre növekszik – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatásából. A tárca lapunk kérdésére jelezte, hogy a köznevelésben tanuló 1,2 millió diák közül a digitális oktatás kezdeti időszakában naponta 300-400 diák vette igénybe az iskolai felügyeletet, ám ez mára 2400 főre emelkedett. A létszám és a részt vevő gyerekek is naponta változnak, cserélődnek. – Azok, akik a napot az iskolában töltik, ugyancsak az új munkarend szerint tanulnak, mintha otthon lennének. Ez nem is szervezhető másként, hiszen a gyermekek nem mindennap ugyanazok, a szakos tanárok pedig a digitális oktatást végzik, a felügyeletet sok esetben egész nap ugyanaz a pedagógus, például egy kollégiumi nevelőtanár látja el, akinek nem az a feladata, hogy egy adott osztály adott tanulójának az aznapi tananyagot átadja – mutatott rá a tárca.

A tanterem semmiképpen sem lehet tele
Fotó: MTI/Vajda János

Mint írták, az ügyeletes pedagógusok támogatják a tanulók felkészülését, segítik például, hogy használni tudják az informatikai eszközöket, felügyelik a házi feladatok elkészítését. – Az, hogy egy adott napon ez hogyan valósul meg, függ a csoport összetételétől, a gyermekek életkorától, az aznapra kapott feladataiktól és a pedagógustól is. Természetesen a gyermekfelügyeletben részt vevők étkeztetése is megoldott az iskolában – tették hozzá.

A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolát igazgató Bárányos József azt mondta lapunknak, náluk 570 diák közül mindössze heten kérték az ügyeletet, hat alsós és egy felsős tanuló. – Igyekszünk minden lehetséges fórumon hírt adni a lehetőségről, de egyelőre nagyon kevés család jelentkezik. Iskolánk egyébként reggel hét és délután öt óra között van nyitva, ez idő alatt a gyerekek használhatják a játszóudvart, a könyvtárat, a számítástechnika termet, akár szabadidős foglalkozásra is. A tantermekben egyszerre legfeljebb tíz fő tartózkodhat. Van, aki otthonról hozza a tabletet, laptopot, mások az iskolai berendezésekkel dolgoznak. A felügyelő pedagógus vagy asszisztens koordinálja a gyerekek munkáját, de a tananyagot a bejáró tanulóink is a szaktanáraiktól kapják. Mindenkire a digitális munkarend vonatkozik – magyarázta az igazgató, aki a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagja.

Kérdésünkre jelezte azt is: szerinte a tanév lezárása könnyebb lenne, ha minden tanuló visszatérne az iskolába, de a dolog nem ilyen egyszerű, mert sokan élnek egy háztartásban idős nagyszülőkkel vagy krónikus betegségben szenvedő, netán külföldre ingázó családtagjuk van. – A visszatérés csakis önkéntes alapon képzelhető el, a pedagógusokra ugyanakkor teljesíthetetlenül nagy terhet róna, ha az osztály egyik felét személyesen, a másikat pedig ezzel egy időben online kellene tanítani – jegyezte meg Bárányos József.

A Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ) úgy tudjuk, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár márciusban kiküldött körlevelében is benne van, hogy a digitális munkarendben a pedagógusok otthonról végzik a távoktatást, az iskolákban tehát csak gyermekfelügyelet lehet, tanítás nem. Az ügyelet nem váltja ki az otthoni tanulást. – A PSZ tud olyanról – ez persze nem általános –, ahol pedagógiai asszisztensek, vagy napközis tanárok végzik a felügyeletet. De mivel az óraadók jelentős részével szerződést bontottak, nem is igen maradt a rendszerben olyan pedagógus, aki kizárólag napközis feladatot lát el – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.