Az EU és a Helsinki Bizottság ismét a migránsok érdekeit védi

Csütörtökön látott napvilágot az az ítélet, amely szerint szabadon kell engedni azokat a migránsokat, akik nem távozhatnak Szerbia felé a tranzitzónából. Sőt, a verdikt alapján a bevándorlóknak joguk van szálláshelyhez, vagy ezt kiváltó pénzjuttatáshoz is. A mostani döntés ráadásul logikai ellentétben áll a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának őszi verdiktjével. Gulyás Gergely szerint az Európai Unió Bíróságának döntése elkeserítő, az ítélet pedig arra ösztönözheti a tagállamokat, vegyék kezükbe a bevándorlási politikájukat.

Fotó: Havran Zoltán

A döntés elkeserítő, az ítélet arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy ne védje kerítéssel a magyar határt és engedje be a bevándorlókat – mondta az Európai Unió Bíróságának ítéletéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón. A luxemburgi testület csütörtökön úgy határozott, a menedékkérőknek és a kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül.

A konkrét ügyben két iráni és két afgán állampolgár nem tudta semmilyen irányba elhagyni a tranzitzónát, mert Szerbia megtagadta tőlük az ismételt belépést. Az uniós bíróság ítéletében emlékeztetett: a tagállamok őrizetbe vehetik a határaikra érkező menekültstátuszt kérelmezőket, ennek időtartama azonban nem haladhatja meg a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Az ítélet szövege szerint a migránsok ezután nemcsak hogy szabadon távozhatnak, hanem bírósági döntés esetén szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz is joguk van. Az ügyben az Európai Unió Bírósága azután döntött, hogy a testülethez fordult a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A migránsokat a bíróság előtt a bevándorláspárti Magyar Helsinki Bizottság képviselte, a szervezet Soros György támogatását élvezi.

Fotó: Havran Zoltán

– Amikor a fertőzésveszély miatt még az európai belső határokat is zárva tartják, különösen fenyegető, hogy az Európai Bíróság úgy gondolja, a külső határok hatékony védelme és a menedékkérelmeknek a határokon kívüli elbírálása nem egyeztethető össze az uniós joggal – összegezte Gulyás Gergely, aki szerint az uniónak le kellene vonnia az ítéletből következő megfelelő konklúziót. – Ennek az esetnek Európát arra kell felkésztetnie, hogy a külső határvédelem szabályait engedje tagállami hatáskörbe, vagy szigorúbb uniós normákat határozzon meg – állapította meg a tárcavezető.

– A luxemburgi ítélet megerősíti, hogy Magyarországot továbbra is kötelezni akarják a migránsok befogadására és ellenőrzés nélküli beengedésére. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és a magyar alkotmánnyal – írta közleményében a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt röviden úgy összegezte álláspontját, hogy „a határokat meg kell védeni az illegális migrációtól és a menedékkérelmek benyújtására ellenőrzött körülmények között kell lehetőséget adni”.

Az ítélet egyébként éles ellentétben áll a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája által hozott ítélettel, amely tavaly ősszel kimondta, hogy nem jelent fogvatartást a tranzitzónarendszer. A Nagykamara jogerős döntése korábban rámutatott arra, hogy a tranzitzóna szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget a legális belépésre az ország területére és a menekültügyi eljárás elindítására. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára akkor úgy vélte, hogy az EJEB egyértelműen kimondta, hogy a kérelmezők önként léptek be a tranzitzónába és onnan bármikor szabadon visszatérhettek Szerbiába, az ottani elhelyezésük körülményei sem voltak jogsértőek.

Az EJEB döntése azonban csepp volt a tengerben: a tranzitzónák létrehozása óta az uniós intézmények folyamatosan próbálják ellehetetleníteni azok működését. Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága 2018 augusztusában tett közzé jelentést, amely szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tranzitzónákra vonatkozó szabályozását. A bevándorláspárti Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen 2019 nyarán a szigorú szabályozás miatt.