Az ítélet egyébként éles ellentétben áll a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája által hozott ítélettel, amely tavaly ősszel kimondta, hogy nem jelent fogvatartást a tranzitzónarendszer. A Nagykamara jogerős döntése korábban rámutatott arra, hogy a tranzitzóna szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget a legális belépésre az ország területére és a menekültügyi eljárás elindítására. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára akkor úgy vélte, hogy az EJEB egyértelműen kimondta, hogy a kérelmezők önként léptek be a tranzitzónába és onnan bármikor szabadon visszatérhettek Szerbiába, az ottani elhelyezésük körülményei sem voltak jogsértőek.
Az EJEB döntése azonban csepp volt a tengerben: a tranzitzónák létrehozása óta az uniós intézmények folyamatosan próbálják ellehetetleníteni azok működését. Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága 2018 augusztusában tett közzé jelentést, amely szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tranzitzónákra vonatkozó szabályozását. A bevándorláspárti Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen 2019 nyarán a szigorú szabályozás miatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!