A magyar lakosság még mindig fogékony a koronavírus fertőzésre

Nem szabad azt hinnünk, hogy a járványnak vége van, a lakosság szabad mozgása mellett sokkal inkább figyelni kell a megszokott lakossági óvintézkedések betartására – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa.

- Hogyan értékeli a koronavírus-járvány elleni hazai védekezést?

Magyarországon az első fertőzött személy igazolását követően már a 7. naptól gyors, biztonságra törekvő, határozott kormánydöntések történtek, például az egyetemek bezárása, a tömegrendezvények betiltása és a magas kockázatú országokból történő beutazások megtiltása, valamint a 65 év feletti lakosokat védő intézkedések. Az iskolák bezárása is korán, már a koronavírus magyarországi megjelenése utáni 12. napon, a teljes kijárási korlátozás elrendelése pedig a 24. napon történt meg.

Ezeket az intézkedéseket az olasz kormány jóval később tette meg: az egyetemek és a tömegrendezvények bezárása 5 régióban és az iskolák bezárása 12 körzetben csak az első fertőzött személy igazolását követő 22. napon történt meg. Az összes olaszországi iskola bezárása csak a járvány 33. napján, a kijárási korlátozások pedig csak a 38. napon történtek meg.

Magyarországon a lakosság biztonságát előtérbe helyező, a tudományos ismereteket is figyelembe vevő racionális kormányzati döntések születtek, amelyekkel a járvány elindulását sikerült megakadályozni.

Az egészségügyi dolgozók helytállása, a magyar lakosság fegyelmezettsége és a járványügyi szabályok betartása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fertőzések tömeges méretét sikerült elkerülni. A hazai védekezés sikere tette lehetővé, hogy ezzel sikerült időt nyerni a járvány további alakulására történő felkészülésre is.

- Mennyire tartja megfelelőnek a védekezés stratégiáját és annak megvalósítását?

A járvány első szakaszában a védekezési stratégia alapja a lakossági mozgások és kapcsolatok korlátozása és a legvédtelenebb korosztály, a 65 év feletti korosztály védelme kellett, hogy legyen.

Erre azért volt szükség, mert a koronavírussal kapcsolatos védekezést az egész világon több tényező is nehezíti. Az egyik, hogy ez egy új vírus az emberiség történetében, ami egy fontos tulajdonságban különbözik a már korábban beazonosított vírusoktól: a megfertőzött személy már a tünetek megjelenése előtt is fertőzővé válik. A másik, hogy a legsúlyosabb egészségügyi állapotromlást az idős korosztályban és a már egyébként is főleg krónikus betegségek miatt gondozott egyénekben okozza. Nehézzé teszi a védekezést az is, hogy még nem áll az orvostudomány rendelkezésére hatásos gyógymód vagy védőoltás. A vírus természetével kapcsolatos tudományos ismeretek és klinikai tapasztalatok is csak a járvány során, idővel szaporodnak az egész világon.

A Miniszterelnök úr által rendszeresen tartott megbeszélések során a járványügyi szakemberek és az orvostudomány képviselői ezeket a megújuló tudományos ismereteket, a járvány hazai és nemzetközi lefolyását egyeztetik. pl. A KETLAK (Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoport – a szerk.) munkacsoport több, mint 100 kutatója és speciális szakemberei a járvány kezdete óta minden, a koronavírussal kapcsolatosan megjelent több mint tízezer nemzetközi tudományos közleményt feldolgoznak és elemeznek azért, hogy a vírussal és a védekezéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásakor a naponta frissülő tudományos ismeretekkel a döntéshozókat segítsék. Speciális magyar elem volt az eddigi védekezésben az is, hogy a kormány intézkedései figyelembe vették az országon belüli jelentős regionális és települési különbségeket és sajátosságokat is. Így az egyes településen élők esetében a helyi viszonyoknak megfelelően kiterjeszthetők voltak az intézkedések. Bár a lakossági mozgások rendkívül gyors korlátozása az egyénekre, a családokra, a társadalmi és a gazdasági folyamatokra is súlyos terhet rótt, mégis ez lehetőség volt arra, hogy az országba érkező vírus járványos terjedését meg lehessen akadályozni.

A járvány eddigi védekezési stratégiáját sikeresnek, és kifejezetten eredményesnek lehet minősíteni. Magyarország a meghozott intézkedésekkel több országhoz képest jóval hatékonyabban tudott védekezni a járvány ellen.

- Mit mondanak önnek a megbetegedések, illetve az elhalálozások számai?

Az igazolt fertőzöttekhez mért halálozási arányszám magasnak tűnhet, de az 1 millió lakosra jutó COVID-19 halálesetek számával jól áll Magyarország és ez az adat, ami nemzetközi összehasonlításra alkalmas. Ez a szám a legjobban összehasonlítható statisztikailag, és még annak tudatában is jó eredmény, hogy Magyarországon – több országgal ellentétben – minden halálesetet, akinél koronavírusos fertőzés igazolódott, a COVID-19 halálesetek közé soroljuk, függetlenül attól, hogy a halál oka valóban a koronavírus fertőzés volt-e. Valószínűsíthető, hogy a COVID-19 járvány megakadályozására hozott korlátozó intézkedések az egyéb, pl. influenzajárvány terjedését is akadályozhatták.

- Hogyan vélekedik a Magyarországon elvégzett koronavírus-tesztek mennyiségéről, valamint az átfogó vizsgálatok eredményeiről?

A tesztek közül a járvány eddigi szakaszában a magát a vírus genetikai anyagát kimutató (úgynevezett PCR) tesztek a hatékony víruskimutatás eszközei. A járvány első szakaszában a többi országhoz képest kevés teszt készült az országban, azonban a kormány által elrendelt H-UNCOVER vizsgálat jól mutatja, hogy megvan a kormányzati szándék a tesztelések jelentős számú növelésére. A H-UNCOVER egy európai viszonylatban is jelentős, a teljes országot reprezentáló, tömeges tesztvizsgálat volt, ami egyrészt azt igazolta, hogy a lakosság körében sikerült a vírus terjedését a meghozott intézkedésekkel és a lakosság szabálykövetésével teljesen lelassítani, ami lehetővé tette a korlátozások fokozatos feloldását. Másrészt azt mutatta meg, hogy valójában nagyon kevesen fertőződhettek meg, mert nagyon alacsony számban találtak a vírusfertőzésen való átesést mutató ellenanyagokat. Ezek nagyon fontos tények, mert ezek alapján azt lehet mondani, hogy a magyar lakosság még mindig fogékony a koronavírus fertőzésre. A korlátozások fokozatos feloldása mellett ez arra figyelmeztet, hogy a járványügyi készültséget továbbra is fenn kell tartani, a higiénés szabályokat, a maszkviselést és a távolságtartási szabályokat továbbra is nagyon komolyan kell venni. A járvány következő szakaszában a PCR és az ellenanyag szűrések kiterjesztésére lesz szükség ahhoz, hogy a fertőzött egyének diagnosztizálása és elkülönítése megtörténhessen, és a vírus emberről-emberre történő terjedését meg lehessen akadályozni.

- Mit gondol a potenciális gócpontok (idősotthonok, kórházak) szerepéről a járvány mostani szakaszában, illetve egy későbbi, második hullámban?

A koronavírus tömeges megbetegedésével jelenleg Magyarországon elsősorban olyan közösségek veszélyeztetettek, ahol egy koncentrált területen sokan élnek, dolgoznak, esetleg magasabb a veszélyeztetett egyének (idősek, krónikus betegségben szenvedők) száma, mert ezekbe egy vírushordozó belépése is hirtelen nagyszámú megbetegedést okozhat. Az idősotthonok, az egészségügyi intézmények is ilyen közösségekből állnak, és a járvány eddigi szakaszában a megbetegedettek nagyobb részében nem az általános lakossági terjedés okozta a fertőzéseket, hanem ezekben az úgynevezett gócpontokban alakultak ki tömeges megbetegedések.

Ezekre a közösségekre sokkal nagyobb odafigyelés szükséges, nemcsak a higiénés rendszabályok és a közösségbe való beléptetést korlátozó szigorú szabályok területén, de a rendszeres orvosi vizsgálatok és megfelelő gyakoriságú és minőségű szűrések esetében is, ami a fenntartók feladata. A kezdeti szakaszban, amikor az utazási lehetőségek még nem voltak jelentősen korlátozva, a betegség elsősorban a fiatalabb egyénekben jelentkezett, az utazások leállítását követően azonban a magasabb esetszám az idősotthonokban és egyéb góchelyeken jelent meg. Abban az esetben, ha az utazások száma ismét emelkedik, fennáll a veszélye annak, hogy az utazók között és miatt emelkedni a fog a fertőzöttek száma. Ezért a lakosság számára azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint csak a leginkább szükséges utazásokat vállalják fel.

- Véleménye szerint lesz-e második hulláma a pandémiának, ha igen, mikorra várható, milyen mértékű lesz a mostanihoz képest, és hogyan kell felkészülni rá?

Egyértelműen igen, csak ennek az ideje és a járvány erőssége a kérdéses. Abban viszont, hogy ez milyen erős lesz és milyen korán jelentkezik, rengeteget tudunk tenni. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy azok az országok, akik időben előttünk járnak a járvány folyamatában, a korlátozó intézkedések feloldását követően akkor tudják sikerrel felvenni a harcot a vírus ellen, ha a járványügyi készültséget fenn tudják tartani. Ez azt jelenti, hogy nem szabad azt hinnünk, hogy a járványnak vége van, a lakosság szabad mozgása mellett sokkal inkább figyelni kell a megszokott lakossági óvintézkedések betartására, a maszkviselésre, a kézmosásra, a személyes távolságok megtartására. A járvány folyamatának további szoros monitorozása, a szűrések kiterjesztése, a fertőzöttek és kontaktjaik gyors igazolása és elkülönítése, az egészségügyi és társadalmi készültség és éberség fenntartása nagyon fontos lesz, hogy a járvány újabb fellángolását megakadályozhassuk. A fertőzöttek számának esetleges emelkedésekor pedig az egyes területeken ismételt korlátozó intézkedésekre is szükség lehet. Ezt a készültséget mindaddig fenn kell tartani, amíg a koronavírus elleni gyógyszeres kezelés vagy vakcina nem készül el. A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos a lakosság egészségi állapotának javítása, illetve megőrzése annak érdekében, hogyha egy ember megfertőződik, akkor minél kisebb egészségkárosodással vészelje át a fertőzést. Kutatócsoportunk ennek érdekében létrehozta a Proaktív19 egészségjavító programját, melyben elsődleges célunk a 60 év feletti korosztály tagjainak ingyenes, egyénre szabott felkészítése. A programra interneten keresztül lehet bejelentkezni.

- Bár ismert tény, hogy a 14 év alattiakat kevésbé fertőzi meg az új típusú koronavírus, nálunk is meglepően kisszámú gyermek betegedett meg a kórtól hazánkban. Miben látja ennek okát?

A koronavírussal fertőzött gyermekekről még kevés nemzetközi adat áll rendelkezésre. A 14 év alatti életkorban többnyire tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel zajlik le általában a fertőzés, és nagyon kevesen kerülnek súlyos állapotba. Ennek az oka még pontosan nem ismert. A felnőttekhez hasonlóan kiemelten védjük a krónikus betegségben szenvedőket, a cukorbeteg, a szív-és érrendszeri betegségben, valamint a krónikus tüdőbetegségekben szenvedő gyermekeket. Ugyanakkor a gyermek korosztály az egyik legveszélyesebb terjesztője is lehet a fertőzésnek, tekintettel arra, hogy sokszor nem is gyanakszik a környezetük arra, hogy COVID-19 fertőzés zajlik és mozgékonyságuk miatt, a higiénés szabályok nehéz betartatása miatt potenciálisan nagyobb fertőzőforrásnak minősülnek.

Bizonyos esetekben a koronavírus pozitív gyermekek is ugyanolyan gyakran szorulhatnak kórházi ellátásra, mint a nem fertőzöttek, ezért a biztonságos elkülönítést a fertőzöttség tisztázásáig meg kell oldani. Magyarországon eddig néhány intenzív osztályos kezelést igénylő fertőzött gyermekről tudunk. A KETLAK kutatócsoportja elindította a Covid19 fertőzött gyermek regisztert annak érdekében, hogy több adatunk legyen a koronavírusos fertőzés gyermekekre gyakorolt hatásáról.