Alapjogokért Központ: Van magyar feltámadás

Az Alapjogokért Központ június 5-ig tartó szemléletformáló kampányt indított a gyalázatos trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán. Célunk az volt, hogy felhívjuk mindenki figyelmét: bár el akarták tiporni Magyarországot, nem sikerült. Mi itt vagyunk, élünk, dolgozunk: „mi maradunk”.

Az Alapjogokért Központ kampányának zárórendezvényét június 5-én tartotta a Városliget Caféban. Az eseményen részt vett Varga Judit igazságügyi miniszter asszony is, aki a rendezvényen beszédet mondott Trianon 100. évfordulója alkalmából. Beszédében hangsúlyozta, Magyarország ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor, és ez óriási eredmény. Elmondta, nehéz megérteni, hogy mi a mi európaiságunk, és mi a mi sorsunk Európában. Trianon ugyanis nemcsak területének és összlakosságának kétharmadát veszítette el, és emiatt volt egy gyalázatos döntés, hanem amiatt is, mert egy felívelő gazdasági fejlődést törtek meg. A magyar emberek azonban a gyász megtartása után a jövőbe néztek, és úgy gondolták, erősebbnek kell lenniük, mint korábban voltak. „Ezért erősebb Magyarország, mint korábban bármikor, mert az igazi veszteség nem az, ha vereséget szenvedünk, hanem ha lemondunk a győzelemről” – mondta.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint saját magunkban kell megerősítenünk azt a magyar csodát, hogy nemcsak az elmúlt száz év, hanem az elmúlt ezer év iszonyatos hányattatásai után még mindig itt vagyunk. Ezt nevezte meg a szemléletformáló kampány céljának is. Szánthó egy időkapszulát is bemutatott, amelyben az Alapjogokért Központ munkatársai írásos termékeit, cikkeit, gondolatait rejtették el a jövő generációi számára. Beszédét azzal zárta: „Isten megsegített minket, Isten megsegít, és Isten meg fog segíteni minket. Mert van magyar feltámadás.”

MI MARADUNK

1920. június 4., Nagy Trianon-palota. Magyarország évszázadok után újra teljesen független, önálló állam lett. De ez nem az az önállóság volt, amire vágytunk, amiért korábban sokszor porig égtünk: hazánk elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, több mint hárommillió magyar a csonkaország határain kívül rekedt. A világ első és egyetlen olyan nemzete lettünk, mely önmagával határos. Magyarországot száz évvel ezelőtt egy vérbe mártott toll egyetlen vonásával akarták igaztalanul sírba küldeni, olyan bűnökért, melyeket sosem követett el.

De ami rossz hír nekik, az jó nekünk: nem sikerült megtörni minket – és nem felejtünk. Míg körülöttünk létrehozott bábállamok egy része már megsemmisült, száz év múltán újra megerősödve, büszkén áll a vártán a Kárpát-medence házigazdája, a magyar. A trianoni országcsonkítás történelmünk tragédiája, és tekinthetnénk rá úgy, mint hazánk legnagyobb kudarcára. De tekinthetünk úgy is, mint az elmúlt bő ezer év legnagyobb kihívására. A kihívás címe akár az is lehetett volna, hogy „maradj talpon!”. A kihívást elfogadtuk. Nem sikerült minket elpusztítani, túléltünk mindent, és nem megyünk sehová.

Isten nem hagy el bennünket.

Mi maradunk.