Száz évvel a trianoni diktátum, és tíz évvel a polgári kormányzás kezdete után ma olyan erős, érdekeiért kiállni képes nemzetet építünk, amelyre büszkén tekinthet minden magyar – hangoztatta a pénzügyminiszter.
Mint mondta, nem lehajtott fejjel állunk, hanem olyan nemzet tagjaként, amely bizonyította, hogy képes a megújulásra.
Feladatunk az országépítés, amelynek során kitartunk a magyarság értékei mellett – tette hozzá.
Varga Mihály felidézte, hogy a barbár csonkolás során Magyarország elveszítette népességének 63 százalékát, és minden harmadik magyar a határon túlra került.
Akik rólunk, ám nélkülünk döntöttek, Romániának 103 ezer, Csehszlovákiának 61 ezer, a Szerb-Horvát-Szlovén Államnak 20 ezer, Ausztriának pedig 4 ezer négyzetkilométert juttattak a történelmi Magyarországból – jegyezte meg, hozzáfűzve: elveszett erdeink kilenctizede, a vasúthálózat 62 százaléka, és ellenérdekű, ellenséges államok gyűrűjébe kerültünk.
A politikus úgy vélekedett, a trianoni döntés halálos ítéletet jelentett volna bármely nemzet számára, ám a magyarság mégis elmondhatja magáról, hogy nem veszett el.
Mert nem lehetett elvenni a magyarságtól az összetartozás tudatát – tette hozzá.
Ma is itt vagyunk a Kárpát-medencében, miközben ma már sem Csehszlovákia, sem Jugoszlávia, sem a Szovjetunió nem létezik – hangsúlyozta Varga Mihály, jelezve, hogy a szomszédos államokkal is egyre jobb az együttműködés.
