Egészségesebb életmódra váltottak honfitársaink a vírusjárvány alatt

Sokkal kevesebbet mozogtak a magyarok a karantén idején, mint előtte, de volt idejük sütni-főzni, és egészségtudatosabban kezdtek el táplálkozni – derült ki a háromezer fő bevonásával végzett karanténkutatásból. Míg alkoholból, nassolnivalókból jóval kevesebbet vásároltak, addig zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből többet. A felmérés rámutatott arra is, több magyar élelmiszer került a kosarakba, hiszen a minél rövidebb utat megtett termékeket keresték a vásárlók.

Főleg az élelmiszerüzletek forgalma növekedett Fotó: Havran Zoltán

A szülő a minta

– Táplálkozástudományi szempontból pozitív eredmény – folytatta –, hogy a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek, tejtermékek iránti kereslet megnőtt a járvány idején, míg kevesebbet vásároltunk alkoholból, sós ropogtatnivalóból, édességekből, cukorból és energiaitalokból. – A nassolnivalókból azért fogyhatott kevesebb, mert többet főztek-sütöttek az emberek – tette hozzá. Emellett a válaszadók majdnem harmada több étrend-kiegészítőt szedett, mint előtte, ennek oka lehet az is, hogy a járvány idején így is igyekeztek támogatni az immunrendszerüket a magyarok.

Az elmúlt két-három hónapban többször mentünk el a boltokba és a piacokra
Fotó: Havran Zoltán

– A járvány alatti gyakoribb otthoni főzés azért is fontos eredmény, mert a szülői magatartás így mintaként szolgálhat a gyerekek előtt, és erősödhetett az egészséges táplálkozás kultúrája – emelte ki Antal Emese.

Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, a karantén nem változtatta meg az alapvető vásárlói-fogyasztói szokásokat, azok tartósabbak, ugyanakkor a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. A járvány kitörése előtt és a járvány időszakában is a két legfontosabb választási szempont a kiváló íz és az állandó minőség. Az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege viszont lényegesen fontosabbá vált a karantén ideje alatt, ami természetesen kapcsolatba hozható a lakosság nagyobb tartalékolási igényével.

Irány az üzlet!

Ezzel párhuzamosan csökkent a kedvelt és megszokott márka fontossága, a fogyasztók válságos időszakban ezekről könnyebben lemondanak. – Pozitív tendenciának tekinthető, hogy a magyarországi előállítás szerepe felértékelődött, a magyar élelmiszer megítélése a felmérés szerint kifejezetten pozitívvá vált – fogalmazott Szakály Zoltán. A Marketing és Kereskedelem Intézet vezetője elmondta azt is, a boltlátogatási gyakoriság jelentősen módosult a járvány kitörése után. Míg előtte a válaszadók mindössze 16,6 százaléka ment boltba egyszer egy héten, addig a járvány időszakában már 52 százalék. Többen vannak azok is, akik személyesen egyszer sem látogatták az üzleteket, arányuk a járvány előtti 0,9 százalékról 9,7 százalékra nőtt.

A professzor kitért arra is, hogy a járvány időszakában felértékelődtek a helyi élelmiszer-ellátási láncok és a rövidebb értékesítési utak, ami a magyar élelmiszerek iránti keresletnövekedésben is megnyilvánult. – A vásárlók a magyar élelmiszereket az egészséges és fenntartható választási lehetőséggel azonosítják – fogalmazott, hozzátéve: ennek mentén erősödhet a magyar élelmiszerek iránti fogyasztói lojalitás, ami a hazai termékek nagyobb arányú bolti jelenlétét is maga után vonhatja.