Egyre népszerűbbek a technikumok

Szakács és informatikai szakember szeretne lenni a legtöbb olyan nyolcadikos, akik az érettségi mellett vagy ahelyett szakmát tanulnának. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a könnyűipar, a vegyészet és a vízügy nem nagyon érdekli a mai fiatalokat, ellenben nagyon sokan vágytak idén a nyelvi előkészítő évfolyamokra. Ebben a szezonban csaknem nyolcszáz iskola hétezernél is több képzése közül választhattak a diákok.

Jobban mbecsülik a szakoktatókat Fotó: Kurucz Árpád

Újabb részletek derültek ki az idei középiskolás felvételi eredményeiről. Ismert, a szeptemberben induló képzésekre összesen több mint 97 ezer tanuló, köztük 83 775 nyolcadik, 7854 hatodik és 5443 negyedik évfolyamos diák jelentkezett. A nyolcadikosok több mint 96 százalékát már első körben felvették, köztük mindössze háromezer olyan tanuló maradt, aki nem járt sikerrel, ők a rendkívüli eljárás keretében egészen augusztus 31-ig újra próbálkozhatnak. Fontos, hogy a pótfelvételi már nem központilag zajlik, ami annyit tesz, hogy személyesen kell érdeklődni azokban az iskolákban, ahol maradtak üres férőhelyek.

A többség tehát örülhet, a nyolcadikosok háromnegyede ráadásul a legjobban vágyott, elsőként megjelölt helyre iratkozhat be. Ők jórészt technikumban kezdhetik meg tanulmányaikat, vagyis egyszerre szerezhetnek érettségi bizonyítványt és szakmát. Ez az iskolatípus egyébként fénykorát éli, az elmúlt 15 évben sosem volt még ilyen népszerű, mint idén. A fő tárgyakból itt is ugyanazt a tananyagtartalmat kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. A szakképzésben ugyanakkor kevesebb a testnevelésóra, nincs második nyelv, sem kötelező művészeti órák. Havi ösztöndíj pedig minden tanulónak jár.

Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető adatok szerint az ötéves technikumban az informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető technikus szak lett a legkedveltebb 2020-ban, de nagyon sok fiatalt vettek fel pénzügyi-számviteli ügyintézőnek és közszolgálati technikusnak is. Igen keresett még a szoftverfejlesztő, a turisztikai technikus vagy a gépjármű mechatronikai képzés is, de bekerült a top 10-be az ápoló és fodrász szak is.

A hároméves szakképző iskolákat választók legtöbbje szakácsként képzeli el a jövőjét. Második helyen a kereskedelmi értékesítő szak végzett, harmadikként pedig a pincér-vendégtéri szakember képzés fért fel a dobogóra. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is sokan választották még a hegesztő, a cukrász, a villanyszerelő, a mezőgazdasági gépész és az asztalos szakmát is.

Ha az OH tágabb, ágazatok szerinti összehasonlítását nézzük, akkor elmondható, hogy a szakképző iskolákban a legtöbb diák a vendéglátás, a gépészet és az építőipar területén választott pályát magának. A szakgimnázium, illetve technikum intézménytípusban pedig magasan vezet az informatika és a közgazdaság, valamint kedvelt a rendészet és a szépészet is. A könnyűipar, a bányászat, a vegyipar vagy a vízügy úgy tűnik, már egyáltalán nem érdekli a diákokat, mindkét iskolatípusban ezekre a területekre kerültek be a legkevesebben.

Ezúttal is sokan választották a hegesztő, a villanyszerelő, a cukrász és az asztalos szakmát
Fotó: Kurucz Árpád

A felvételi első fordulója után a legkevesebb üres hely a nyolc- és a hatosztályos speciális tehetséggondozó gimnáziumokban maradt, ezek szinte minden tanévben inkább túljelentkezéssel küzdenek. Hatosztályosba 4644 fő jutott be, nyolcosztályos gimnáziumban pedig 3165-en tanulhatnak ősztől.

Nagyon sokan gondolták úgy, hogy érdemes hangsúlyt fektetni az idegen nyelvek tanulására: nyelvi előkészítő évfolyamra 33 ezernél is több fiatal jelentkezett. Itt azonban elég nagy volt a szórás, ugyanis csak a felvételizők harmadát, kevesebb, mint 11 ezer fiatalt vettek fel az érintett iskolák.

Ebben az évben 797 intézmény 1242 helyszínen több mint hétezer tanulmányi területen hirdetett képzést. Összességében a tanulók 42,1 százalékát technikumba vették fel, 35,8 százalék gimnáziumba jutott be, 20,3 százalék szakképző iskolában, 1,4 százalék pedig szakiskolában kezdhet szeptembertől. A szakképzés kiugró népszerűsége valószínűleg a most induló, új ösztöndíjrendszernek és a vállalati tapasztalatszerzési lehetőségnek köszönhető. Míg ugyanis eddig csak a hiányszakmákban járt juttatás a tanulóknak, ősztől mindenkinek utalják a havi 8–15 ezer forintos ösztöndíjat. A képzés gyakorlati időszakában ezt az ösztöndíjat munkabér váltja, ami a felsőbb évfolyamokon akár a minimálbért is elérheti, végzés után pedig szakmai vizsga eredményétől függően, 150–300 ezer forintos pályakezdési támogatás is várja a fiatalokat.