Emberölés állhat a tizenegy éves eltűnés mögött

Alkalmi ismerőse ölhette meg az epilepsziás férfit, akinek családja 2009 óta reménykedett abban, csak emlékezetkiesése miatt nem tudja velük felvenni a kapcsolatot rokonuk.

Letartóztatta június 12-én a Szegedi Törvényszék azt a 35 éves csongrádi férfit, akit egy tizenegy évvel ezelőtti ügyben bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak. A Magyar Nemzet információi szerint a gyanúsított részleges beismerő vallomást tett. A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának nyomozói június 11-én emberölés gyanúja miatt indítottak eljárást, mivel két nappal előtte olyan, bizonyító erejű információkhoz jutottak, hogy a most képbe került gyanúsítottnak köze lehet egy tizenegy évvel korábbi eltűnéshez. A nyomozás friss adatai alapján feltételezhető, hogy a gyilkosság gyanúsítottja 2009 nyarán egy szóváltást követően megölte alkalmi ismerősét, akinek holttestét ezután a Tisza csongrádi árterében rejtette el egy, a gyilkosságban ártatlan barátjával. A rendőrök jelenleg is földradarral, holttestkereső kutyákkal, markológépekkel, csatárláncba állva fésülik át centiméterről centiméterre a folyópartot. Lapunk úgy értesült, hogy a gyanúsított már nem emlékszik, pontosan hol lehet áldozata sírja, ráadásul az eltelt évek alatt sokat változott is az ártéri erdő.

A Lőrinciben lakó G. István harmincéves volt 2009-ben, amikor egy csatornázási cég alkalmazottjaként Csongrádba költözött, hogy közelebb lakjon az ott folyó munkavégzéshez. 2009. július 12-én este egy munkatársával indult el szórakozni a városban, reggel nem ment haza, barátnője tett feljelentést eltűnése miatt a rendőrségen, később rokonai is megtették a bejelentést. A férfi utolsó óráiról nagyon kevés információt sikerült beszerezni. Annyi bizonyos, hogy a barátja már este 11 órakor hazament, G. István ott maradt még az egyik szórakozóhelyen egy frissen megismert társasághoz csapódva. A szórakozóhelyhez záróra után a mulatozók taxit rendeltek, ám abba sem G. István, sem más nem szállt be, gyalog mentek tovább a beszerzett tanúvallomások alapján már külön-külön. Bizonyíthatóan ekkor látták utoljára a férfit. Az eltűnés körülményeit kivizsgáló rendőrök akkor semmilyen olyan nyomot nem találtak, ami arra utalt volna, ebből a társaságból valakinek lett volna valamiféle köze a férfi eltűnéséhez.

A család később magánnyomozókkal is kerestette G. Istvánt, főleg azok után, hogy öt évvel a csongrádi eltűnést követően többen is felismerni vélték a férfit Debrecenben. A család reménykedett abban, hogy az epilepsziával küzdő beteg férfi él, csak éppen betegsége miatt elvesztette emlékezőképességét. Sajnos nem bukkantak rá, mára kiderült, ez a nyom téves volt, mást láthattak a hajdúsági városban, G. István akkor már régen halott volt.

A rendőrség bűnügyi felderítői egy másik ügyben elrendelt nyomozás során idén júniusra jutottak olyan információkhoz, amelyek alapján az eltűnés ügyében elrendelt közigazgatási eljárást átminősítették büntetőeljárássá, emberölés gyanúja miatt, ezzel vissza is vonták a 2009-ben eltűnt férfi körözését. A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata megerősítette: G. István sérelmére elkövetett emberölés ügyében rendeltek el nyomozást. A gyanúsítottat egy csongrádi csatorna kiásása közben fogta el a Csongrád-Csanád megyei Rendőr-főkapitányság különlegesen képzett rendőri egysége, amiből arra lehet következtetni, a korábban szintén egy csatornázási cégnél dolgozó sértettet innen ismerhette gyilkosa, akinek kilétéről a nyomozás eredményessége érdekében egyelőre nem ad bővebb tájékoztatást a rendőrség.

Molnár Gábor biztonságtechnikai szakértő, nyugalmazott rendőr alezredes, egykori nyomozó a Magyar Nemzetnek elmondta: nem ritka, hogy évtizedek elteltével akadnak nyomra a rendőrök egy eltűnésnek vélt emberölés ügyében. Ennyi idő alatt megváltozhatnak az emberi kapcsolatok, másként beszélhetnek tanúk egy esetről, átértékelődnek a titkok, másképp értékelhetnek nyomokat, részleteket, amik előrébb vihetnek egy rejtély megoldásához. A kriminálpszichológusok szerint az egyébként tisztes polgárként élő elkövetőkben ráadásul az eltelt évek során egyre nő a feszültség az eltitkolt bűntett miatt, az első kihallgatáson megtörnek, beismerő vallomás után szinte mindannyian arról nyilatkoztak: felszabadultabbak lettek attól, hogy bár a bűntudat megmaradt, nem kell a titok terheit tovább cipelniük.

Az eltűnések esetén a nyomozók mindig alkalmazzák a kockázatelemzés módszerét is, azaz megnézik, hogy az eltűnt körülményei utalhatnak-e arra, hogy saját akaratából ment el ismeretlen helyre, új életet kezdett valahol, önszántából menekül valami vagy valaki elől. Ha nincs ilyen nyom, akkor nagy valószínűséggel bűncselekmény állhat az eltűnés mögött. G. István esetében ennek a lehetőségét eddig azért zárták ki, mert úgy vélték, a férfi betegsége, emlékezetkiesési zavarai közrejátszhattak abban, hogy esetleg nem tud magáról, nem emlékezik szeretteire, múltjára, esetleg hajléktalanként tengődik valahol.

Perdöntő bizonyíték Az emberölések ügyében az áldozat, jogi nyelven a sértett holtteste perdöntő bizonyíték. Farkas Helga 1991. június 27-i eltűnésével kapcsolatban is csak annyit tudott megállapítani 2000 márciusában a Legfelsőbb Bíróság, hogy az orosházi Cs. Józsefnek köze lehetett a lány eltűnéséhez, ezért ebben az ügyben a bizonyítékok alapján csupán Farkas Helga személyi szabadságának korlátozása – akkor még nem szerepelt a magyar jogrendben az emberrablás bűntette –, valamint zsarolás miatt ítélte el a bíróság. Az egyértelmű volt, köze van a lány eltűnéséhez, ő volt az, aki pénzt kért a lány szabadságáért, de a gyilkosságra nem volt minden kétséget kizáró bizonyíték. Egyik bűntársának élettársa szerint egy garázs szerelőaknájában tartották fogva a lányt, majd megfojtották és egy csatornába dobták a tetemet, amely azóta sem került elő. Az egyik népszerű hazai focicsapat egykori ultra csoportjának vezetőjét egy bérgyilkosság elkövetésével gyanúsították 1999-ben, autójának csomagtartójában találtak is az áldozathoz – egy budapesti pénzváltó – tartozó DNS-nyomokat, de mivel a holttest nem került elő, az eljárást bizonyíték hiányában meg kellett szüntetni. A mostani, csongrádi esetben sokat segíthet a gyanúsított jelenlegi védekezési hozzáállása, a szegedi nyomozók szerint, ha több négyzetkilométernyi területet is kell felásni a Tisza partján, meg fogják találni a tizenegy évvel ezelőtti gyilkosság legegyértelműbb bizonyítékát.