Magyar kálváriát avattak Trianon századik évfordulóján

Trianonban verték be a vasszegeket testünkbe. Keresztre feszítés előtt megcsonkolták országunkat.

20200604 veroce trianon megemlekezes havran zoltan magyar nemzet prof papp lajos

Ahogy a történelmi ország számos magyarlakta településén, úgy a Lósi-völgyben is megkondult a Kárpát-haza templomának harangja a békediktátum aláírásának időpontjában. A harangzúgást követően Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, a megemlékezés szervezője köszöntötte a megjelenteket, majd felolvasta Böjte Csaba gondolatait, aki a járványhelyzet miatt nem tudott személyesen jelen lenni, de kifejezetten erre az alkalomra küldött üzenetet a megemlékezők részére.

Csaba testvér megemlékezett arról, hogy ezer éven keresztül mint „abroncs a hordó dongáit” fogta össze a Kárpát-medence népeit az összetartozás gondolata. Felhívta továbbá a figyelmet az őszinte párbeszédből fakadó béke lehetőségére és jelentőségére. „Imádkozom, mert nem azért neveljük fel a gyermekeinket, hogy idegen országok napszámosaiként tengessék életüket, s üresen hátrahagyott otthonaink ajtaját csapkodja a szél, hanem azért, hogy együtt e szép földön boldogok legyünk. Szeretettel kérjük Istenünket, adja meg, hogy együtt láthassuk drága szülőföldünket virágba borulni, gyarapodni, a felcseperedő fiatalokat maguk számára mosolyogva otthont építeni, kacagó, életerős gyermekeket vállalva szép családjaikban” – zárta gondolatait.

„Magyarországot száz évvel ezelőtt keresztre feszítették. Franciaországban, Trianonban verték be a vasszegeket testünkbe. Testünkbe, nem végtagjainkba, mert keresztre feszítés előtt megcsonkolták országunkat. Sokszor próbálták kiirtani a magyarokat, de ilyen, előre eltervezett és galád módon végrehajtott pusztítást soha nem végeztek korábban” – kezdte nagy erejű beszédét prof. dr. Papp Lajos, aki felhívta a figyelmet, hogy június 4-e a tartozás napja is, hiszen akkor beszélhetünk majd csak összetartozásról, ha az anyaországiak lerótták tartozásukat az elszakított nemzetrészek hosszú időre elfeledett magyarságának.

Ebből a tartozásból kívánt törleszteni Bethlen Farkas is a Magyar kálvária megépítésével, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az ötlet – ahogy évekkel ezelőtt a Kárpát-haza temploma megépítésének elhatározása is – isteni sugallatra, mintegy kész tervként jelent meg a gondolataiban. A Wass Albert-emlékháztól a templomig vezető út szélén tizennégy stáció kapott helyet, rajtuk a magyar történelem tizenhét kiemelkedő alakjának réztáblákba vésett történetével, amelyeket Zana Diána írt és szerkesztett.

Fotók: Havran Zoltán

A Magyar kálvária útja Nimródtól és Atilla királytól indul, mellyel a készítők tanúbizonyságot kívántak tenni a szkíta-hun-magyar folytonosságban való hitük mellett. A sor Árpád vezérrel folytatódik, majd Koppány és Szent István következik, őket Szent László, III. Béla. IV. Béla, Hunyadi János, Mátyás király, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc követi. Végül Széchenyi Istvánról, Horthy Miklósról és Bethlen Istvánról olvashatunk az utolsó stációkon.

A kálvária útját megjárva a dombtetőn magasodó Kárpát-haza templomához érünk, amelybe belépve Emese álma tárul a szemünk elé színes üvegablak formájában. Feltekintve a mennyezete pedig Csaba királyfi csillagösvénye és a Boldogasszony domborműve szimbolizálja, hogy a magyarság – évezredeken átívelő – útja az égi hatalommal áll összeköttetésben.

A Magyar kálvária felavatásával egybekötött megemlékezés részeként Kerekes Boglárka szavalta el Juhász Gyula Trianon című versét, valamint az Ismerős Arcok előadta a Nélküled című dalt. A rendezvény a Himnusz és a székely himnusz közös eléneklésével zárult.