Az európai uniós források nem humanitárius adományok

Szijjártó Péter a Kossuth rádióban elmondta: olyan forrásokról beszélünk, amely a magyar emberek pénze is.

Fotó: Pétrosz Jannakurisz

A vita, ami most zajlik Brüsszelben, jóval több, mint hogy a helyreállítási alap belső struktúrája hogyan néz ki. Ez a vita arról szól, hogy kik és milyen módon dönthettek arról, hogy az európai uniós források miként kerüljenek felhasználásra – nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádiónak.

Szijjártó Péter elmondta, ez arról is szól, a mi szempontunkból, hogy

mi, magyarok dönthessünk arról, hogy az európai uniós forrásokat hogyan használjuk fel.

– Van egy nagyon fontos elvi alapvetés, amit tisztáznunk kell, mielőtt bármilyen módon is az európai uniós forrásokról beszélünk. Sokat próbálja a nemzetközi liberális mainstream elhitetni velünk, hogy az európai uniós források valamifajta nagyvonalúságnak a kifejeződését jelentik a nyugati barátaink részéről. Márpedig ez nem így van – szögezte le a tárcavezető.

– Az európai uniós források nem humanitárius adományok, nem a nyugat-európai országok jófejségének vagy nagyvonalúságának köszönhetők, hanem az európai emberek, köztük a magyar emberek teljesítménye alapján teremtődnek meg. Tehát az európai uniós források azok a magyar emberek teljesítményei is, az európai uniós források ennek alapján nekünk járnak

– tette hozzá a miniszter.

Magyarország minden olyan európai szerződést tiszteletben tartott, betartott és teljesített, amelynek nyomán az európai uniós források tisztességes és politikamentes elosztását jogosan várhatjuk el. Fontos tisztázni, hogy az európai uniós források a mi pénzünk, és az, hogy európai uniós források vannak, hogy azok előálltak, ahhoz mi, magyar emberek is, Magyarország is saját gazdasági teljesítményével hozzájárult – húzta alá Szijjártó Péter.

A magyar kormányfő felhatalmazása

Az, hogy a magyar parlament megfogalmazta a maga elvárásait azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány, illetve a magyar kormányfő milyen döntéshez adhatja a nevét, illetve a támogatását, az szerintem teljesen természetes – folytatta a magyar külügyi tárca vezetője, aki hozzátette, hogy

a magyar embereket, a magyar Országgyűlés képviseli, a magyar emberek a magyar Országgyűlést választották meg két esztendővel ezelőtt, ezért világos, hogy a magyar kormány és a magyar miniszterelnök parlamenti felhatalmazása, vagyis az emberek, magyar emberek felhatalmazása alapján kell hogy állást foglaljon egy ilyen nagyon fontos döntésben.

Mi nem fogjuk azt minősíteni, azt vizsgálni, hogy ez más országokban hogyan zajlik, viszont pontosan ez az európai, de még tágabb tekintetben a nemzetközi politika egyik legnagyobb hibája jelenleg, hogy állandóan egymást nézegetik, egymást vizsgálgatják, egymás döntéseit minősítgetik – fogalmazott a miniszter.

– A nemzetközi politikából egyre inkább kiveszik a kölcsönös tisztelet az elve. Mi ezzel szemben a magyar külpolitikát a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, megadjuk a tiszteletet másoknak, de el is várjuk a tiszteletet.

Így most ebben a helyzetben elvárjuk a tiszteletet a magyar emberek iránt, elvárjuk azt, hogy mindenki Európában tartsa tiszteletben azt, hogy mivel az európai uniós források a mi pénzünk is, ezért csak mi dönthetünk arról, hogy a ránk eső részt mire költjük. Nem fogjuk elfogadni, hogy bárki bármilyen típusú politikai zsarolásnak vessen alá minket, bárki bármilyen módon zsarolni próbálja a magyar embereket az európai uniós források felhasználása tekintetében, mert ez az úgynevezett jogállamisági mechanizmus erre ad lehetőséget: zsarolásra, politikai befolyásolásra.

– Az Európai Tanács – véleményem szerint – úgy tudna ebből a helyzetből kimozdulni és ott tudna mindenki, így az egész Európai Unió számára kedvező döntést elérni, ha az észszerűség talajára lépne. Először is, ha nem fogadna el olyan metódust, vagy nem olyan döntést hozna, amelynek nyomán igazságtalan elosztás jön létre. Magyarul, ha nem állítana elő olyan helyzetet, hogy a szegényebb országok kevesebbet kapnak egy bizonyos forrásból, mint a gazdagabb országok, vagy ha nem állítanának elő egy olyan helyzetet, hogy a válságot jobban kezelő országokat büntetik – mondta az interjú során Szijjártó Péter.

– Nem állítanak elő olyan helyzetet, hogy azokat a politikákat honorálják, amelyek bizonytalansághoz, eladósodáshoz vezetnek, hanem igenis a fegyelmezett pénzügyi politikát folytató és emellett is gazdasági növekedést elérő, tehát az európai gazdasági teljesítményt segítő, növelő politikákat támogatnák. Márpedig úgy látszik, hogy

azokat akarják büntetni, akik jobban teljesítettek a válságban, azokat akarják büntetni, akik mindvégig fegyelmezettek voltak, akik kiszámítható politikát folytattak, akik a gazdaság újraindítására és nem az eladósításra koncentráltak

– emlékeztetett a miniszter.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy az Európai Tanács akkor hoz jó döntést, ha mindenfajta politikai zsarolásnak a lehetőségét is kiveszi a rendszerből. Jelenleg ugyanis az a helyzet állhatna elő, hogyha például valakinek – azt nem pontosan tudjuk, hogy kinek – Brüsszelben nem tetszik például Magyarország migrációs politikája, nem tetszik, hogy mi meg akarjuk védeni Magyarországot, nem tetszik, hogy mi fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy csak mi magyarok dönthessünk arról, hogy kivel akarunk itt együtt élni, akkor el lehessen venni tőlünk európai uniós forrásokat. Ez egyszerűen botrányos. Nemcsak hogy a magyar emberek érdekével, de az európai érdekekkel és az európai értékekkel is szemben áll – mondta a magyar diplomácia vezetője.

V4-ek

– A visegrádi csoport az Európai Unió leghatékonyabb és legmélyebb szövetsége. Ez nem is kérdés, ezért nyilvánvalóan mindig számíthatunk kölcsönös megértésre, és adott esetben kölcsönös támogatása is. A végletekig kitartottunk eddig is egymás mellett. Nincs ok feltételezni, hogy ez most ne így lenne.

Minden esetben, ha valakinek más álláspontja van, az adott ország tájékoztatja a többieket. Tehát

kellemetlen meglepetést soha nem okozunk egymásnak, folyamatos az egyeztetés, és folyamatosan beszélnek a miniszterelnökeink, beszélünk mi, külügyminiszterek arról, hogy éppen ki milyen álláspontot képvisel, ki hogyan áll a tárgyalásokon, és hogy hogyan tudjuk egymást segíteni

– mondta a Kossuth rádiónak adott telefonos interjú során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.