Fontos megjeleníteni Közép-Európa jogfejlődési nézőpontját

Közép-Európa sajátos jog- és államfejlődésének európai megjelenítése előmozdításáról tárgyalt hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter Varsóban.

Mind Lengyelország, mind Magyarország szükségesnek tartja, hogy kiépüljön Közép-Európában is egy olyan szakmai közösség és tudásbázis, amely képes arra, hogy megjelenítse a régió sajátos nézőpontját az európai jog- és államfejlődés, illetve az európai integráció meghatározó kérdéseiben – mondta a miniszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva.

Éppen ezért még korábban cseh kezdeményezésre, majd a visegrádi négyek mostani, lengyel elnöksége alatt lengyel kezdeményezésre felmerült egy V4-es összehasonlító jogi intézet létrehozásának terve, amelyet Magyarország is feltétlenül támogat. Hagyományosan nagyon jó az igazságügyi együttműködés a két ország között, mint ahogy más területeken is – tette hozzá a tárcavezető.

Ennek első lépéseként Varga Judit lengyel hivatali kollégájával, Zbigniew Ziobróval a Mádl Ferenc Jogi Összehasonlító Intézet és a Lengyel Jogi Intézet közötti együttműködési megállapodást írt alá.

A miniszter kijelentette: fontosnak tartja ezenkívül, hogy létrejöjjön egy professzori hálózat, amely a közép-európai szakmai, szakpolitikai nézőpont megjelenítésével alternatívát tud nyújtani a jogtudomány és az államelmélet területén. Hiszen azt látjuk, hogy az európai szakmai közéletben és a közvéleményt uraló írásokban nagyon erős az európai föderalista áramlat. Fontos, hogy ennek legyen egy konzervatív, erős nemzetállamokra építő alternatívája – fejtette ki.

Mint mondta, a kétoldalú igazságügyi megbeszéléseknek aktualitást adott még, hogy éppen most folyik az Európai Unió csúcstalálkozója a 2021–2027-re szóló keretköltségvetésről, és az ahhoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról. A tárgyalások egyik sarkalatos pontja, hogy a mentőcsomag szétosztását jogállamisági feltételekhez kössék-e vagy sem – közölte. Magyarország elvi szinten ismét kinyilvánította, hogy a politikai és ideológiai nyomásgyakorlás költségvetési kérdésekben elfogadhatatlan – fűzte hozzá.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is mondta, a pénzügyi-gazdasági ügyeket nem lehet összekeverni politikai és ideológiai kérdésekkel, és nem szabad őket nyomásgyakorlásra felhasználni – szögezte le Varga Judit. Ezzel kapcsolatban egyértelmű mandátumot adott az Országgyűlés is a kormányfőnek az uniós csúcsra – emlékeztetett.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jogállamiságnak nincsen általánosan elfogadott fogalma, az európai uniós szerződésekben nincs megfelelő jogalap ennek számonkérésére a tagországoktól. Ráadásul, ha az Európai Bizottság kezébe kerülne egy olyan eszköz, amellyel számonkérheti ezt, akkor az szubjektív értékelésre, önkényes jogalkalmazásra adna lehetőséget – fejtette ki.

Magyarország úgy gondolja, hogy a jogállamiságról csak kormányközi alapon, egymást tisztelő országok folytathatnak párbeszédet, és semmiképpen nem lehet összekeverni azt az uniós költségvetés logikájával vagy valamilyen szankciós rendszerrel – mondta a miniszter. Hozzátette, már most is számos olyan eszköz létezik, amely az uniós pénzügyi érdekeket védi, és ezeket rendszeresen alkalmazzák – jelentette ki.