Időjárás-előrejelzést is elemeznek majd

A következő tanévtől a népesedési problémák, a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés témái is erőteljes hangsúlyt kapnak a földrajzoktatásban. A megújult Nemzeti alaptanterv szerint átdolgozott tankönyveket bemutató cikksorozatunk újabb részében F. Kusztor Adél tankönyvfejlesztő arról beszélt a Magyar Nemzetnek: változott a tantárgy oktatásának szemléletmódja, és több lett a gyakorlat is. A diákok tanulhatnak például az ingázás káros hatásairól, szállodát tervezhetnek, vagy épp légi felvételeket vizsgálhatnak az izgalmasabbá varázsolt tananyag szerint.

A korábbinál több feladat került be a leckékbe Fotó: Komka Péter Forrás: MTI/Komka Péter

Földrajzból is elkészültek az új tantervi szabályozás alapján átdolgozott kilencedikes tankönyvek. Az évfolyamra két könyv íródott, amelyek számos újdonságot hoznak a korábban megszokott tananyaghoz képest. F. Kusztor Adél, az Oktatási Hivatal honlapján B jelűként megjelölt kiadvány egyik szerzője lapunk megkeresésére elmondta: változtatni kellett a tananyag szerkezetén, mivel tizedik osztályban heti kettőről heti egyre csökken szeptembertől az óraszám földrajzból, így a kilencedik évfolyamra került át több olyan tartalom, amelyet korábban csak egy évvel később tanítottak. A tananyag emiatt összességében csökkent is.

– Míg kilencedik osztályban hagyományosan a természetföldrajzi tartalmak tartoztak a tankönyvbe, az A verziójú tankönyv most emellé helyezte a népesség- és településföldrajzzal, valamint a globális problémákkal foglalkozó fejezeteket. A B verzióban pedig a nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig című fejezet került be újdonságként – magyarázta a tankönyvszerző, hozzátéve: bizonyos témakörök – például a térképészeti ismeretek – kimaradtak a középiskolai földrajzoktatásból az új kerettanterv szerint, és általános iskolába kerültek át.

Hangsúlyosabbá váltak viszont olyan témák, mint a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés, a globális felmelegedés, vagy a népesedési problémák. Ezek nemcsak önálló leckékként, hanem több kapcsolódó anyagnál – például az ásványkincseknél, a légkör és a vizek szennyezésénél, a gazdasági termeléshez kapcsolódóan is előkerülnek – hangsúlyozta F. Kusztor Adél.

A szakértő rámutatott, hogy a földrajzoktatás szemléletmódjának fókuszában egyre inkább a természet- és a társadalomföldrajzi folyamatok szintézise áll, ennek fényében újultak meg a tankönyvek. Mindez azt jelenti, hogy a természeti jelenségeket nemcsak önmagukban vizsgálják, hanem kölcsönhatásukban is. Választ keresnek olyan kérdésekre, hogy hogyan használja fel az ember a természeti erőforrásokat, illetve a természeti és a társadalmi folyamatok hogyan hatnak kölcsönösen egymásra. ­Például az éghajlat hogyan befolyásolja az ember életét, hogyan hat a gazdálkodásra, hogyan alakítja mindezt át az éghajlat megváltozása, és miként védekezhet ez ellen az ember.

A korábbinál több feladat került be a leckékbe
Fotó: MTI/Komka Péter

– A cél a megújult tankönyveknél is az, hogy a gyerekek a mindennapokban is jól használható ismeretekkel gazdagodjanak. Ebben segítenek a tanulnivalót a hétköznapokhoz kötő kérdések, feladatok. Ilyen például egy időjárás-előre­jelzés elemzése, a sajtóban is megjelenő diagramok értelmezése, vagy éppen a kőzetek felhasználási lehetőségei­nek számbavétele. Van olyan feladat, amely a diákot arra kéri: képzelje magát építésznek, és találja ki, hogyan érdemes hasznosítani az egyes kőzeteket egy szálloda vagy egy konferencia-központ építésénél. Egy másik feladat arra keresi a választ, hogy milyen gyümölcsök és zöldségek érkeznek hazánkba a mediterráneumból. A tankönyv számos, hétköznapi nagyvárosi problémára is keresi a választ, például, hogy miként lehet csökkenteni az ingázás okozta környezeti terhelést a nagyvárosoknál. Ezenkívül több gyakorlat épít az interneten található információkra is (például légi felvételek vizsgálata, adatok gyűjtése), erősítve a digitális kompetenciát, és hasznos internetes oldalakkal ismertetve meg a gyerekeket – mutatja be a megújult tananyagot a tankönyvszerző.

Kitért arra is, hogy a könyvekben kevesebb lett a leíró szövegrész, és több feladat került a leckékbe. Az új tananyagot feldolgozó leckék mellé gyakorlati órák is beépültek (például a légköri megfigyelésekhez vagy az országok fejlettségének elemzéséhez kapcsolódóan).

– A tankönyvi kérdések hasznos segítséget nyújtanak a tevékenykedtető oktatás megvalósulásához, a diákok aktív részvételével történő tananyag-feldolgozáshoz – jegyezte meg F. Kusztor Adél.