Százhetvenmillió forint került az államkassza helyett a padlásra

Nyolcvannégy köteg húszezer forintos bankjegyre – 168 millió forintra – bukkantak az adónyomozók.

Forrás: NAV facebook

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség speciálisan kiképzett szagazonosító és nyomkövető kutyái nemcsak a drogot, robbanóanyagot, a dohányárut, az alkoholt tudják megkeresni, hanem a pénzt is. Rácáfolva a majd kétezer éves, római eredetű mondásra – amikor Vespasianus császár megfizettette a város polgáraival saját illemhelyeiket is –, a pénznek igenis van szaga, a bankjegyek papírjának, festékének speciális illóanyagai a használat során sem kopnak el, és ezt a jó orrú ebek könnyen kiszagolják, pláne akkor, ha valaki nagy tömegben rejtett el bankókat.

A NAV nyomozói egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást július 3-én a reggeli órákban Budapest környékén. Cappy és Thor, a két bankjegykereső belga juhász 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagolt ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbanda vezetőjétől, akinek nehéz lesz megmagyaráznia, hogy a papíron veszteséges vállalkozásaiból hogyan tudott összespórolni egy olyan sportkocsit, amiből csak három darab fut magyar rendszámmal az ország útjain.

A NAV bűnügyi igazgatósága idén márciusban indított eljárást egy, az egész keleti régiót behálózó, a munkaerő-kölcsönzésben érdekelt bűnszervezet ellen. A biztonsági őröket és takarítókat foglalkoztató cégháló több száz munkavállalót közvetített nagyvállalatoknak, köztük olyan multicégeknek, mint a kecskeméti Mercedes-gyár, illetve annak hazai beszállítói vagy a hatvani és a miskolci Bosch-üzem, ahol szintén autóipari termékeket gyártanak. A munkaerő-kölcsönzők az adót és a járulékot is felvették a nagyvállalatoktól, de azt már nem fizették be a foglalkoztatottak után, kétmilliárd forint kárt okozva ezzel a költségvetésnek. A fővállalkozó a „teljesítésbe” valós gazdasági tevékenységet nem végző, fiktív számlák kibocsátására létrehozott alvállalkozókat vont be, így kerülték el az áfafizetést.

Az egyik cégtulajdonost évek óta csalásért körözik, a szökésben lévő férfi feladata volt az alvállalkozók felhajtása, a kapcsolattartás az üzleti partnerekkel, valamint a társaságok számláira érkező utalások felvétele. A tulajdonosnak több álneve is volt, sokszor tömegközlekedéssel vagy kerékpárral járt, tartva a rendőri ellenőrzésektől. A rajtaütés napján is egy megállóban várakozott, amikor a NAV nyomozói – feltartóztatva az érkező villamost – bilincsben elvitték. Másfél éve volt hátra az elévülésig, így azonban rögtön börtönbe kellett vonulnia.

A mostani akció célja a további bizonyítékgyűjtés és a bűncselekményből származó vagyon felkutatása volt. A szervezet irányítójánál tartott házkutatáson a NAV nyomozóinak a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikusai és a NAV Bevetési Igazgatósága jól képzett keresőkutyái is segítettek. A kutyák a látszólag üres padlástérben magabiztosan szagolták ki a padlás padlózatába elrejtett, légmentesen záródó, műanyag ételtartó dobozokba gondosan becsomagolt bankjegyeket. Az adócsaló rendesen bespájzolt, készült a rosszabb napokra, 84 köteg húszezer forintos bankót dugott el a padláson, 168 millió forint értékben.

A NAV nyomozói a padláson talált pénzzel – a gyanúsítottak elleni korábbi akciók során lefoglalt értékekkel és a zárolt bankszámlákon levő összegekkel együtt – már csaknem egymilliárd forint értékben foglaltak le vagyont a jogellenesen megszerzett jövedelemből. Ezek mellett ingatlanok lefoglalásával még nagyobb értéket sikerült elvonni a bűnözőktől a költségvetést ért kár megtérítésére.

A jogszabály szerint ha a szervezet jelenleg is letartóztatásban levő irányítói és bűntársai a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indított nyomozásban az eljárás végéig nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a nevükön vagy közvetlen hozzátartozóik nevén levő ingatlanok és ingóságok legális, adózott jövedelemből származnak, a lefoglalt vagy zár alá vett vagyont elkobozza a bíróság. A vagyonelkobzás azonban csak mellékbüntetés, az adócsalók 3–8 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak, és ugyanilyen időtartamra eltilthatják őket a közügyek gyakorlásától is, illetve nem indíthatnak vállalkozást sem.