Több családpolitikai eszközünk is igazi hungarikumnak számít

Azok az ösztönző családtámogatások, amelyeket fokozatosan és egyre bővülő módon épített ki a kormányzat 2010 óta, meghozták az eredményeket: javulnak a demográfiai mutatók, és amellett, hogy a gyermekvállalási kedv is egyre nagyobb, nőtt a foglalkoztatási szint, mindezek miatt a családok jövedelmi helyzete jelentősen javult – mondta a lapunknak adott interjúban a Kopp Mária Intézet elnöke. Fűrész Tünde szerint az, hogy a házasságkötések száma majdhogynem megduplázódott az elmúlt tíz évben, szintén olyan alap, amely előrevetítheti, hogy több gyermek fog születni a következő tíz évben.

A KINCS elnöke szerint a cél az, hogy lebontsa az anyákat hátráltató akadályokat Fotó: Teknős Miklós

– Mit gondol, előnyben vannak a gyermekvállalás feltételei terén a magyarok más országokhoz képest?

– A tavaly készített Európai családpolitikai rangsorunkból, amelyben 12 szempont alapján vizsgáltuk az európai országok családpolitikáját, megállapítható, hogy Magyarországon nagyon összetett rendszer áll rendelkezésre – rajtunk kívül még Franciaországban van ennyiféle lehetőség. Egyre több olyan családpolitikai eszközünk van, amely hungarikumnak számít, például az otthonteremtés támogatása, a babaváró támogatás, a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása. A csed száz százalékra emelésével az édesanya az első fél évben gyakorlatilag magasabb nettó jövedelmet kap majd kézhez, mint amikor még dolgozott. Azt gondolom, hogy ezek olyan egyedülálló lehetőségek, amelyekkel csak a magyar családok élhetnek, más országokban nincsenek még hasonlók sem. Emellett számos támogatás már beépült az életünkbe, és teljesen természetesnek vesszük, ilyenek a családi adókedvezmény, a három évig járó gyermekgondozási ellátások vagy a gyermekjóléti intézkedések, például az, hogy nálunk gyakorlatilag ingyenesek a helyi bölcsődék, az óvoda, az iskolai oktatás, ingyenesek a tankönyvek és a gyermekek nagy része ingyenesen vagy kedvezményesen étkezhet a menzán. Akik Nyugat-Európában élnek, pontosan tudják, hogy ott ennél sokkal több mindenért kell fizetni, ezért ezeket a lehetőségeket nagyon meg kell becsülnünk és büszkének kell lennünk rá, hogy rendelkezésünkre állnak.

– Hatékonynak tartja a célzott kormányzati intézkedáseket?

– Ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor a családvédelmi akcióterv mindenképpen nagyon erős ösztönzést adott ahhoz, hogy merjenek családot alapítani és gyermeket vállalni a fiatalok. Azok az ösztönző családtámogatások, amelyeket fokozatosan és egyre bővülő módon épített ki a kormányzat 2010 óta, meghozták az eredményeket: javulnak a demográfiai mutatók, és amellett, hogy a gyermekvállalási kedv is egyre nagyobb, nőtt a foglalkoztatási szint, és mindezek miatt a családok jövedelmi helyzete jelentősen javult. Az utóbbi tíz évben az unión belül Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a női foglalkoztatási ráta, különösen a gyermekes nők körében jelentős a javulás. Összességében kijelenthető, hogy nagyobb jólétben élnek ma a gyermekes családok, mint tíz évvel ezelőtt.

– Okozott-e a koronavírus-járvány kimutatható változásokat a népességmozgalmi adatokban?

– Egyedül a házasságkötések számában látunk csökkenést a május–júniusi időszakban, bár március–áprilisban még növekedés volt a járvány ellenére is. A születések számában emelkedés volt minden hónapban, bár kilenc hónappal ezelőtt még nem tudtunk arról, hogy egy ilyen pandémia alakul ki a világban. Meglátjuk, hogyan változnak az adatok év végéig, de bízom abban, hogy azok a családügyi intézkedések, amelyeket a járvány alatt hozott a kormány, kompenzálni fogják a járvány negatív gazdasági hatásait. A járványhelyzet megmutatta, hogy szó sincs arról, hogy pont a családok támogatását vonnák meg, mint ahogy erre volt példa a 2010 előtti válságok idején. A kormány ebben a krízishelyzetben még inkább erősíti a családokat, hiszen ha az ő helyzetük stabil marad, akkor azzal a válságot is könnyebb lesz átvészelni. Számos családpolitikai intézkedést vezettek be a járvány ideje alatt, amelyek pont ezt szolgálják. Július elsejétől például a gyesen, gyeden, cseden lévő anyukák ingyen tudnak KRESZ-vizsgát tenni, illetve KRESZ-tanfolyamra menni, ingyen tudnak nyelvvizsgázni, ezzel is megkönnyítve, hogy amikor majd le­jár a gyermekgondozási időszak, könnyebben vissza tudjanak kerülni a munkaerőpiacra.

– A felmérések alapján egyre többen vállalnak első gyermekük mellé továbbiakat, vagyis a testvérek száma is növekszik. Mi magyarázhatja ezt a tendenciát?

– Kezdetektől cél volt, hogy ösztönözzük a testvérek megszületését. 2014-ben már a gyed extra segítette ezt, hiszen onnantól már nem kellett kivárni, hogy a nagyobb gyermek hároméves legyen. De a családi adókedvezmény mértéke is növekvő mértékben emelkedik, amikor a második, majd a harmadik és többedik gyermek érkezik. Ugyanezen elv mentén alakul olyan támogatások mértéke is, mint amilyen a csok, a jelzáloghitel- és a diák­hitel-elengedés vagy a babaváró támogatás: ahogy szépen sorban jönnek a gyerekek, egyre nagyobb kedvezményeket kapnak a családok.

– Ezek az intézkedések a fiatalokat is sarkallják a családalapításra?

– A születésszámok és házasságkötések mértékének növekedése mindenképpen összefügg azzal, hogy az életkezdéshez tízmillió forintot fel lehet venni, ez egy olyan szép kerek összeg, amely erős ösztönzést ad azoknak, akik már amúgy is gondolkoztak a családalapításon, de ennek eddig anyagi akadályai voltak.

– Immár több mint egy éve, hogy a családvédelmi akcióterv egyes intézkedései elérhetővé váltak a magyar családok számára. Lehet értékelni az eredményeket egy év távlatából?

– Július elsején volt egyéves a családvédelmi akcióterv, és itt a Kopp Mária Intézetben nagyon pontosan, napról napra követtük, miként alakultak az igénybevételi számok. A babaváró támogatás talán az egyik legnépszerűbb és legnagyvonalúbb támogatás, amelyet már több mint százezer család tudott igénybe venni. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával 15 ezer család jutott új autóhoz, a csok pedig már összesen több mint 600 ezer szülő és gyermek számára jelent új otthont. Amit külön kiemelnék az az, hogy megvizsgáltuk, milyen területi eloszlásban vették igénybe a támogatásokat. Elmondható: az ország minden pontján, minden szegletében nagyon népszerűek az intézkedések, tehát szó nincs arról, hogy a szegényebb régiókban kevesebben vették volna igénybe őket.