Rétvári: Jövőre 2012 milliárd forint jut egészségügyi célokra

Jövőre 2012 milliárd forint jut egészségügyi célokra, ami azt jelenti, hogy a kormány tíz év alatt 915 milliárd forinttal, 76 százalékkal növelte az emberek egészségének megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére fordítható forrásokat – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Fejér megyei Lepsényben.

Lepsény, 2020. augusztus 17. Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (b2), Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke (b), Varga Gábor fideszes országgyûlési képviselõ (b3), Somodi József, a kivitelezõ Soma-Team Kft. ügyvezetõje (b4) és Salamon Béla polgármester (b5) a Fejér megyei Lepsényben az egészségház avatásán 2020. augusztus 17-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Rétvári Bence erről a vadonatúj, 100 millió forintos TOP-forrásból és csaknem 150 milliós önerőből épített lepsényi egészségház átadásán beszélt. Elmondta: a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság évében olyan költségvetést fogadtak el, amely jövőre 153 milliárdos többletforrást biztosít az ágazatnak, miközben Európa sok országában visszafogják a jóléti és egészségügyi kiadásokat.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy 2010 óta 91 kórház újult meg részben vagy egészben, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást korszerűsítettek, továbbá 23 új rendelőintézet és 34 új mentőállomás épült Magyarországon.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy sok országban eredményként könyvelik el a bérek szinten tartását, míg itthon az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók bére januárban 14, novemberben további húsz százalékkal emelkedik. Megjegyezte: amíg a baloldali válságkezelés megszorításokat hoz, addig „mi szakdolgozói béremeléssel és többletforrással kezeljük a válságot”.

Salamon Béla polgármester (b) és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kezet fog a Fejér megyei Lepsényben az egészségház avatásán 2020. augusztus 17-én.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az államtitkár szerint részben ennek, részben az országszerte épülő egészségházaknak is köszönhető, hogy az egészségügyi dolgozók „külföldre vándorlásának” tendenciája 2010 után megfordult: több mint 68 százalékkal csökkent a külföldi munkavállaláshoz első engedélyt kérő orvosok száma, az ápolók esetében ez 48 százalékkal mérséklődött. Elérték, hogy a működési engedéllyel rendelkező orvosok száma 34 ezerről 39 ezerre nőtt 2010 óta.

Varga Gábor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy választókörzetében az elmúlt tíz évben Abán és Enyingen új szakrendelő épült, Sárbogárdon a szakrendelőt teljesen felújították, emellett épült egy új mentőállomás Abán, Enyingen pedig új, modern épületbe költözött.

A lepsényi egészségházról elmondta, hogy az egész közösséget szolgáló, korszerű létesítményről van szó, hiszen ebben kapott helyet a háziorvos, a fogorvos és a védőnő is.

Úgy vélte, az épület átadása olyan mérföldkő, amely egyértelmű fejlődést jelez. Hozzátette: a fejlesztések folytatódnak, hiszen a már megújult iskola és óvoda, a felújított községi utak és járdák után hamarosan mintegy kétszázmillió forintból új bölcsőde épül Lepsényben.

Salamon Béla (független) polgármester azt hangoztatta, hogy csaknem három évtized után létesült új középület a községben, ráadásul olyan, amire nagy szükségük volt. Hozzáfűzte: mivel az egészségházban minden lakos megfordul majd, ezért a beruházással igyekeztek a gyógyító tevékenységet és a szakembereket szolgáló 21. századi eszközparkot is biztosítani.