Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődött a parlament őszi ülésszaka. A kormányfő elsődlegesen a négynapos nyári EU-s csúcsot összegezte, amelyen tagállami kormányfők megegyezésre jutottak az EU költségvetése kapcsán.
Orbán Viktor kiemelte: a következő évek uniós költségvetése két részből áll, a szokásos költségvetésből és a Következő generáció nevű pénzügyi alapból, amelynek célja a járvány pusztításának ellensúlyozása.
– A parlament fontos elvárása volt, hogy az azonos helyzetű tagállamok azonos elbánásban részesüljenek – emlékeztetett Orbán Viktor, és az érkező pénzekről szólva elmondta, hogy
nettó 31 milliárd euró áramlik be a magyar gazdaságba a következő ciklusban, ami évente 4, 4,5 milliárd eurót jelent.
A magyar cégek külföldön 1,6 milliárd eurót termeltek meg 2019-ben a Magyarországon működő nagyvállalatok 9,6 milliárd euró profitot termeltek, ennyit vihettek volna ki. 2028-ra közel kerülünk ahhoz, hogy Magyarország nettó befizető legyen. Ehhez a célhoz két módon juthatunk el: kivásároljuk a külföldi cégeket és terjeszkednek a magyar cégek külföldön – húzta alá a miniszterelnök.
Kezdeményeztem a 7-es cikkely lezárását még a német elnökség alatt.
Az EP politikai szempontok alapján két éve folytat Magyarország ellen eljárást.
Minden kérdést megválaszoltunk, ami a jogállammal kapcsolatban felmerült. Nincs akadálya annak, hogy ez az eljárás lezáruljon – mondta a miniszterelnök.
A parlament döntése alapján javasoltam a miniszterelnökök tanácsának, hogy a politikai tevékenységet végző civil szervezetek anyagi támogatása szűnjön meg – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint jó lenne, ha a magyar parlamentben külön munkacsoport foglalkozna ezzel a kérdéssel.
Mint elmondta: a tanácsban világossá tették, hogy elkötelezettek a jogállamiság mellett. A politikai vádak összegyűjtése jogállamiság címszó alá, éppen a jogállamisággal megy szembe.
Az EP-ben jelenleg a rule of law helyett a rule of blackmail érvényesül a miniszterelnök szerint.
Orbán Viktor ismertette a nemzetközi járványhelyzetet, amelyet jelenleg súlyosnak, aggasztónak nevezett. Kiemelte: Ausztriában egyetlen nap alatt 35 százalékkal emelkedett a kórházban ápoltak száma.
– Az első beteget Magyarországon március 4-én regisztráltuk, a vírus terjedésének lassítása volt a stratégia, amelyet időnyerésre használtunk – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: a védekezést hamarabb kezdtük meg, már január 31-én felállítottuk az operatív törzset, Kásler Miklós miniszter időben felismerte a veszélyt.
– Az első csatát megnyertük. A magyar egészségügyi rendszer képes volt megvédeni az embereket,