Az eszmecsere résztvevői – Babucs Zoltán hadtörténész, Köő Artúr történész, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész és Toót-Holló Tamás író és irodalomtörténész, a beszélgetés tárgyát adó kötet társszerkesztője – Elmer István író vezetésével többek között olyan kérdésekről osztották meg a véleményüket, mint az európai és a nemzeti identitás kapcsolata vagy a kereszténység szerepe a magyar nemzettudatban.
A kötet megjelenésének okai
A nemzetek önazonosságtudatára építkező Európa, a nemzetek Európája a fenyegetettség létállapotában van – vélekedett Toót-Holló Tamás, aki szerint már nem csupán a multikulturalizmus olvasztótégelye fenyegeti kontinensünk népeit, hanem a mindent felforgató káosz is. Mint fogalmazott, napjainkban már a normalitás sem magától értetődő, így azt védeni ma már forradalmi tett. Hozzátette: a mai tendencia az, hogy többé semmit sem tartunk tiszteletben, elfeledjük a tisztelet kultúráját, de a Mi magunk című kötet a jelenlegi válsághelyzetben a tisztelet kultúráját kívánja megteremteni és megőrizni: a tiszteletet a magyarságunk, a nemzetek Európája és a normalitás iránt.
A kerekasztal-beszélgetést a szervezők online is közvetítették, az esemény videóját itt tudja megtekinteni:
A második világháború után szitokszóvá vált a magyar identitás, és a napjainkig tartó folyamat következtében ma sem divatos arról, annak megtartásáról beszélni – mutatott rá Köő Artúr. A Magyarságkutató Intézet munkatársa szerint e folyamat megállításának fontos állomása e tanulmánykötet megjelenése, hiszen szerkesztői és szerzői a politikailag korrekt beszédmód térhódítása ellenére mernek erről a kérdésről beszélni. Hozzátette, hogy
a kötet olvasója „szeleteket kap abból a magyar identitásból, abból a magyarszívűségből, abból a tradicionális világból, amely Trianon után megtartott, a jelenben megtart minket, és amelyből a hosszú távú építkezéshez meríteni tud”.
Hangsúlyozta továbbá: fontos lenne rádöbbenteni a fiatalokat arra, hogy semmiféle szélsőségesség és maradiság nincs abban, ha a magyar nemzetről, a magyar identitásról, a magyar tradícióról és kultúráról beszélünk.
Az tudja átérezni a magyarságát, aki ismeri az országa történetét, művészettörténetét, zenéjét, irodalmát – figyelmeztetett hozzászólásában Szentmártoni Szabó Géza, aki ma éppen ebben lát óriási hiányt, ezért úgy véli, hihetetlen mennyiségű tudásátadásra van szükség ahhoz, hogy tudatosan és örömmel megélt magyarságuk lehessen az embereknek. Az irodalomtörténész szerint az erős magyarságtudat tehát a kultúrában gyökeredzik, ezért – a klebelsbergi kultúrfölény-elméletre is utalva – hozzátette: Magyarországnak e tekintetben is vonzónak kell lennie ahhoz, hogy aki nem a határain belül él, annak is vágya legyen a magyar nemzethez tartozás.