Karácsony adós a parkolási rendszerrel

Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépése után egy évvel sem tett semmit azért, hogy – kampányígéreteinek megfelelően – élhetőbb legyen Budapest. Schneller Domonkos helyettes államtitkár lapunknak elmondta: a közterületeket elfoglaló nagy számú autó a GDP-ben okozott százmilliárdos károk mellett a lakókat is elvándorlásra ösztönzi. Ráadásul a jelenlegi rendeletek számos visszaélésre ad lehetőséget.

Fotó: Teknos

Bár Karácsony Gergely főpolgármester és szövetségesei az élhető város jelszavával kampányoltak a tavaly őszi önkormányzati választáson, addig nem lehet élhető városról beszélni, amíg a közterületek használatának egyik legfontosabb eleme, a felszíni parkolás nincs rendezve – jelentette ki lapunknak Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár.

Szavai szerint Karácsonyék semmit sem kezdtek azzal a helyzettel, hogy aki bejelentkezik egy belvárosi lakásba, mindössze napi tíz forintért foglalhat el akár 15 négyzetméternyit az egyébként is szűkös közterületekből. Sokatmondónak nevezte, hogy a baloldali városvezetés hivatalba lépése után egy évvel sincsenek napirenden erre vonatkozó érdemi javaslatok.

– Emiatt a mélygarázsok és a parkolóházak sem képesek rentábilisan működni, s több ilyen létesítményben például inkább gokartpályát alakítottak ki vagy éppen gombatermesztésbe kezdtek. Karácsonynak és szövetségeseinek rá kellene ébredniük, hogy mi a közterületek valódi értéke, hiszen a jelenlegi helyzet miatt tömegével költöznek ki a kisgyermekes családok az agglomerációba. Mivel az agglomeráció településeinek infrastruktúrája nincs felkészülve a nagyszámú betelepülőre, ez a folyamat olyan irreális terhet ró az államra, amit nem képes kigazdálkodni. S arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a dugóban töltött idő is évi százmilliárdos nagyságrendű kiesést okoz az ország GDP-jéből – fejtette ki Fürjes Balázs helyettese.

Schneller Domonkos arra is kitért, hogy a szinte ingyenes várakozásra feljogosító lakossági parkolási hozzájárulások jelentős részét nem a ténylegesen ott élő, valóban budapesti családok fizetik meg, hanem sokan csak azért jelentkeznek be egy adott fővárosi lakcímre, hogy kvázi díjmentesen parkoltathassák egész évben a járműveiket.

Probléma az is – mutatott rá a helyettes államtitkár –, hogy a legtöbb kerületben nem is vizsgálják, hogy életvitelszerűen tartózkodik-e az adott lakásban az oda bejelentett autótulajdonos. A rendszert kijátszó visszaélésekre olyan esetet említett, miszerint van, aki mintegy tárolóalkalmatosságként parkoltat a lakása előtt üzemképtelen autót.

Példaként említette, hogy – más nagyvárosok mellett – Seattle-ben a foglaltság függvényében változtatják a parkolási díjakat, ezzel is arra ösztönözve az autósokat, hogy minél rövidebb ideig hagyják közterületen állni a járműveiket. Szavai szerint egy hasonló rendszer bevezetése Budapesten az önkormányzatoknak is nagyobb bevételt biztosítana.

Schneller Domonkos felhívta a figyelmet arra: a külföldi példák pozitív következménye a kevesebb autó, a több szabad parkolóhely, ami azt is jelenti, hogy akik csak rövid időre kell megálljanak – például egy üzlet előtt –, nagyobb eséllyel találnak szabad helyet. – Kisebb zsúfoltság, gyorsabb közlekedés, tisztább környezet: ez az a megoldás, amellyel mindenki jól jár. Persze csak akkor, ha nemcsak beszélnek a városvezetők, hanem a működő példákat átvéve cselekednek is – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.