Kövér László: Márton Áron reménységet nyújtott a reménytelenségben

A házelnök szavai szerint a szoborállítás tisztelgés Erdély XX. századi lelki vezetője és székely szentje előtt.

Kövér László, Márton Áron szobrának avatásán felidézte az erdélyi római katolikus püspök harcos életútját Fotó: Varga György Forrás: MTI/Varga György

Felavatták Márton Áron (1896–1980), Erdély minden diktatúra ellen következetesen kiálló római katolikus püspökének szobrát Kaposváron szombaton.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a város Kossuth terén, Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotásánál hangsúlyozta: Márton Áron ember- és nemzettársainak, híveinek reménységet nyújtott a reménytelenségben, emberséget az embertelenségben, hitet a hitetlenségben, magyarságot a magyarellenességben, székely öntudatot az árvaságban, és tetteivel visszaadta a szavak magyar értelmét, erkölcsi súlyát, valamint emberi hitelét.

A házelnök szavai szerint a szoborállítás tisztelgés Erdély XX. századi lelki vezetője és székely szentje előtt, akit „az egyházjogi kánon még nem, de mi, az Istent, a hazát és a nemzetet szerető magyarok milliói a szívünkben már szentté avattunk és akként tisztelünk”.

„Márton Áronban nagyon bízott a Teremtő, ezért rendelte őt Erdély földjére, nagy történelmi szakítópróbák idejére”

– fogalmazott Kövér László, aki felidézte: Márton Áron egy csíkszentdomokosi székely földműves család harmadik gyermekeként született. Az első világháborúban harcolva háromszor is megsebesült, 1919 nyarán két hónapig román katonai fogságba került, majd hazatérve döntött úgy, hogy szülőföldjét és népét a lélek erejével fogja tovább szolgálni.

Kövér László Márton Áron szobrának avatásán felidézte az erdélyi római katolikus püspök harcos életútját
Fotó: MTI/Varga György

Márton Áron 1920 októberében jelentkezett a gyulafehérvári papneveldébe, XI. Pius pápa 1938 karácsonyán nevezte ki gyulafehérvári püspöknek, amit Erdély hívő népe örömmel fogadott – közölte.

Elmondta,

Márton Áron 1944-ben magyar hatóságoknál kelt az észak-erdélyi zsidóság védelmére, 1945 után a román hatóságoknál a romániai görögkatolikusokat vette védelmébe mindenféle diplomáciai vagy politikai támasz nélkül.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte, a püspök 1948 és 1980 között a kommunista román biztonsági szervek leginkább megfigyelt célszemélye volt, 1949-ben letartóztatták, életfogytiglani kényszermunkára ítélték, hat évig börtönben tartották, évekig kényszerlakhelyen próbálták elzárni a külvilágtól – mondta. Rámutatott, Márton Áront 1971-ben VI. Pál pápa fogadta és szentnek nevezte kísérői előtt.

Kövér László úgy vélte: Márton Áron püspök hitbéli igazsága örök és elévülhetetlen igazság, szellemi, társadalmi és politikai lényeglátását pedig az idő napjainkban is igazolja.

„A bolsevizmus édes gyermeke a liberalizmusnak. Marx és Lenin a legkövetkezetesebb liberálisok. Nem álltak meg félúton, a liberális tételekből lehozták a legvégső következtetéseket”

– idézte a házelnök Márton Áron 1933-ban írt sorait. Kövér László szerint „napjainkban szemlélhetjük, ahogy a nagyvilágban a mai liberalizmus lassan, de biztosan átfordul a bolsevizmusra emlékeztető újabb önkénybe”.

Kitért arra, hogy Márton Áron 1947-ben azt írta: a mai, Istentől és az ő törvényeitől elfordult ember tragédiája, hogy tompult a lelkiismerete, nem tud különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a megengedett és a meg nem engedett, a tisztességes és a tisztességtelen, a becsületes és a becstelen cselekedetek, az erény és a bűn között.

Kövér László szerint napjainkra beérett Márton Áron jövendölése, felmorzsolták az emberi értéktudatot azok, akik elérkezettnek látják az időt arra, hogy a XXI. században ismét alávessék és kifosszák embertársaikat.

A Márton Áron erdélyi püspököt ábrázoló szobrot Varga László megyéspüspök áldotta meg Kaposváron
Fotó: MTI/Varga György

A házelnök azt mondta: egyelőre úgy tűnik, hogy a vérrel és mocsokkal, bűnnel, szenvedéssel és halállal terhelt XX. század nem akar véget érni, sőt mintha a gonosz – az emberek önmaguk által előidézett szenvedéseinek tapasztalatait összegezve – egy még pusztítóbb színjátékra készülne.

„A tudatipar korábban soha nem látott hatékonyságú eszközeivel felfegyverkezett, láthatatlan, de anyagi értelemben nagyon is létező birodalom tör az életünkre, szabadságunkra, emberi mivoltunkra. A XX. század totalitárius rendszerei a kommunizmus és a nácizmus még csak Istentől akarta eltiltani az embert, csak a nemzetfogalom meghamisításával és a legbensőségesebb közösséget, a családot összetartó alapvető bizalom aláásásával akarták a személyiséget kiölve az emberből lelki és fizikai rabláncra fűzött tömeget csinálni” – mondta.

Úgy vélte: a XXI. században épülőfélbe lévő totalitárius liberalizmus már túl van az Isten, haza, család fogalmának tagadásán, és egy lépésre van az ezek által meghatározott közösségek betiltásától. Már nem kevesebbel próbálkozik, mint az ember teremtés általi vagy biológiai meghatározottságának kétségbe vonásával, azt ígéri, hogy megvalósítja a tökéletes, korlátlan szabadságot, valójában a lelkünk amputálására készíti elő a műtőt – hangsúlyozta.

A lelkünk Isten kezében van, de azért adott szabad akaratot, hogy cselekedeteinkkel magunk határozzunk sorsunk felől, rajtunk is múlik, milyen élet vár a 21. században gyermekeinkre és unokáinkra

– mondta Kövér László.

Szita Károly (Fidesz–KDNP), a város polgármestere arról szólt, hogy a szoborállítás a trianoni békediktátum századik évfordulóján azt üzeni az utókornak, a magyarság isteni védelem alatt áll, „mindig is voltak és ezután is lesznek köztünk olyanok, akik megnövelik bennünk őseink hitét, becsületét, szellemi és lelki erőit, akik csapások idején nem engedik, hogy letargiába zuhanjunk, s egész lényükkel azon lesznek, az élet szentsége győzedelmeskedjen minden baj felett”.

Kéki Zoltán, Kaposvár volt címzetes főjegyzője azt közölte: a szobrot a Csíksomlyói Búcsújárók kezdeményezésére állami, önkormányzati és egyházi támogatásnak, továbbá magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek adományainak köszönhetően készülhetett el.

Az alkotást Kövér László, Szita Károly, Kéki Zoltán mellett Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya leplezte le.