Nemzeti és nemzetközi erők csapnak össze az elkövetkező években

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az utóbbi években formálódó magyarországi ellenzéki szivárványkoalíciónak semmilyen sajátságos, helyi jellemzője nincsen, nemzetspecifikus tartalommal nem bír – jelenti ki Békés Márton a XXI. Század Intézetnek készített elemzésében. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint minden elkövetkező választás tétje az lesz, hogy melyik kerekedik felül: a nemzeti vagy a nemzetközi?

2020. 10. 05. 16:55
Forrás: Terror Háza Múzeum
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2010 és 2020 közötti kormányzati döntések koncentrikus körökben bővítették ki a nemzeti ön- és érdekvédelmet: előbb hazai viszonyok között, aztán a Kárpát-medencei magyarság jelenlegi szállásterületein, majd a közép-európai térségben, végül pedig már nemcsak az uniós ellenfelekkel szemben, de a globális partnerekkel tárgyalva is szemmagasságból tudta képviselni a kormány a magyar álláspontot.

Fotó: Terror Háza Múzeum

Békés Márton szerint az Orbán-rendszer széles merítésű „történelmi blokkja” 2010 és 2020 között szilárdult meg és három komponensből állt. Az első a Fidesz 1996-as ideológiai fordulata: a párt továbbra is antikommunista és jobboldali maradt, de többé nem liberális volt, hanem konzervatív lett. Ez folytatódott az 1998-ban kezdődő kormányzással, majd a 2002-es választási vereség tanulságainak levonásával, köztük a 2003-as néppárttá szélesedéssel, a nemzeti konzultáció intézményének 2005-ös meghonosításával, a KDNP-vel kötött 2006-os történelmi szövetséggel és a 2008-as népszavazással. A blokk az összeálló társadalmi koalíció 2010-es évekbeli megszilárdítására irányuló

gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéssorozattal fejeződött be, amelyek mindegyike (munkahelyteremtés, rezsicsökkentés, vidékfejlesztés, családtámogatás, sportfinanszírozás) egy Kárpát-medencei nemzetpolitikai stratégiába illeszkedik.

Az összesen húsz évig (1990–2010) tartó posztkommunista korszak kellős közepén formálódni kezdő új többség a kétezres években kezdett összeállni és a 2010-es években szilárdult meg – írja Békés Márton, kijelentve: a 2018–20 óta egyre inkább megformálódó

magyarországi ellenzék szivárványkoalíciója a világ bármelyik részén fölléphetne, ugyanis semmilyen sajátságos, helyi jellemzője nincsen, nemzetspecifikus tartalommal nem bír.

Az Orbán Viktor mögött álló „történelmi blokk” politikai képviseletének, azaz a nemzeti kormánynak és pártszövetségnek viszont mindenekelőtt hazai érdekei és itthoni céljai vannak. Minden elkövetkező választás tétje az lesz, hogy melyik kerekedik felül: a nemzeti vagy a nemzetközi? – írja elemzése zárásaként a Kommentár folyóirat főszerkesztője.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.