A 2010 és 2020 közötti kormányzati döntések koncentrikus körökben bővítették ki a nemzeti ön- és érdekvédelmet: előbb hazai viszonyok között, aztán a Kárpát-medencei magyarság jelenlegi szállásterületein, majd a közép-európai térségben, végül pedig már nemcsak az uniós ellenfelekkel szemben, de a globális partnerekkel tárgyalva is szemmagasságból tudta képviselni a kormány a magyar álláspontot.

Békés Márton szerint az Orbán-rendszer széles merítésű „történelmi blokkja” 2010 és 2020 között szilárdult meg és három komponensből állt. Az első a Fidesz 1996-as ideológiai fordulata: a párt továbbra is antikommunista és jobboldali maradt, de többé nem liberális volt, hanem konzervatív lett. Ez folytatódott az 1998-ban kezdődő kormányzással, majd a 2002-es választási vereség tanulságainak levonásával, köztük a 2003-as néppárttá szélesedéssel, a nemzeti konzultáció intézményének 2005-ös meghonosításával, a KDNP-vel kötött 2006-os történelmi szövetséggel és a 2008-as népszavazással. A blokk az összeálló társadalmi koalíció 2010-es évekbeli megszilárdítására irányuló
gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéssorozattal fejeződött be, amelyek mindegyike (munkahelyteremtés, rezsicsökkentés, vidékfejlesztés, családtámogatás, sportfinanszírozás) egy Kárpát-medencei nemzetpolitikai stratégiába illeszkedik.
Az összesen húsz évig (1990–2010) tartó posztkommunista korszak kellős közepén formálódni kezdő új többség a kétezres években kezdett összeállni és a 2010-es években szilárdult meg – írja Békés Márton, kijelentve: a 2018–20 óta egyre inkább megformálódó
magyarországi ellenzék szivárványkoalíciója a világ bármelyik részén fölléphetne, ugyanis semmilyen sajátságos, helyi jellemzője nincsen, nemzetspecifikus tartalommal nem bír.
Az Orbán Viktor mögött álló „történelmi blokk” politikai képviseletének, azaz a nemzeti kormánynak és pártszövetségnek viszont mindenekelőtt hazai érdekei és itthoni céljai vannak. Minden elkövetkező választás tétje az lesz, hogy melyik kerekedik felül: a nemzeti vagy a nemzetközi? – írja elemzése zárásaként a Kommentár folyóirat főszerkesztője.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!