Simonka György vádlott is vallomást tesz ma

Az országgyűlési képviselő ártatlannak, sőt az ügy áldozatának mondta magát a januári előkészítő ülésen.

Simonka György országgyűlési képviselő a januári előkészítő ülésen a vádlottak padja előtt Fotó: Kurucz Árpád

A Fővárosi Törvényszéken perceken belül megkezdődik Simonka György ma is mandátummal bíró országgyűlési képviselő és társai elleni bizonyítási eljárás. Januárban háromnapos előkészítő ülést tartottak az ügyben, de a pandémia miatt csak most kezdődhet el az érdemi bizonyítás.

Simonka György országgyűlési képviselő a januári előkészítő ülésen a vádlottak padjánál
Fotó: Kurucz Árpád

Simonka Györgyöt 32 társával – köztük a feleségével és unokahúgával – együtt 1,4 milliárd forintnyi kárt okozó költségvetési csalással és korrupciós bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A vádhatóság a politikusnak nyolc és fél év szabadságvesztést, valamint 850 millió forintnyi vagyonelkobzást javasolt teljes körű beismerés esetén, Simonka azonban azt mondta a sajtónak az első napon: ők (vagyis ő és hozzátartozói) áldozatai az ügynek, nem követték el a vádban foglaltakat. A háromnapos előkészítő ülésen aztán nyolc vádlott is beismerő vallomást tett, közülük négyet el fogadott a bíróság.

Simonka György az előkészítő ülés után a közösségi oldalán kommentálta a történteket.

„Az ellenzéki portálok magukhoz híven természetesen negatívan értékelik a napokban megtartott előkészítő ülést, sőt azt vizionálják, hogy »Simonkának vége«.

Pont ellenkezőleg, azok kerültek igen nehéz helyzetbe, akik azt gondolták, hogy beismernek bármit, ezáltal lezárul az ügyük és nem vádlottként, hanem legfeljebb tanúként jelenhetnek meg a legközelebbi tárgyalásokon. Egyikük esetében sem született az általuk várt ítélet, a nyilatkozatukat nem fogadták el, vádlottak maradnak továbbra is az ügy vé­géig. A kialakult pozíció is a mi igazunkat támasztja alá” – írta bejegyzésében a megvádolt Békés megyei ország­gyűlési képviselő.

Ennek ellentmond, hogy a négy elfogadott beismerő vallomást tevő közül Bánk Péter Attila, aki a vádbeli cég felszámolását végző társaság egyik vezetője és tulajdonosa volt, valamint Hajdu Attila felszámolóbiztos a nyomozás során tett beismerő vallomásukat ismételték meg. A beismert bűncselekmények elkövetésért akár hét év letöltendő börtönbüntetést is kaphattak volna, ám a teljes körű beismerés és a tárgyalásról való lemondás után az egyezségben vállalt két év büntetést rótta ki rájuk a bíróság; a büntetés letöltését öt év próbaidőre felfüggesztették, valamint a vádlottakat eltiltották a felszámolástól és a cégvezetéstől.

A vádiratban foglalt tényállás lényege szerint az országgyűlési képviselő vádlott által létrehozott két termelői értékesítő szervezet (tész) kisebb részben működésre, nagyobb részben beruházási célra kapott uniós és magyar költségvetési támogatást. A támogatást a tészek ötéves fejlesztési terv megvalósítására vehették fel, féléves szakaszokban, a félévenként utólag benyújtott költségszámlák alapján. A két tész a fejlesztési tervében szereplő, adott félévre vonatkozó támogatási összeg elfogadását követően árubeszerzésre, valamint beruházások megvalósítására meghívásos közbeszerzési pályázatokat írt ki. A pályázatokon kizárólag olyan gazdasági társaságok vettek részt, amelyek tagjaik és vezetőik személyén keresztül kötődtek a pályázatot kiíró tészek tényleges vezetőjéhez. A projektek megvalósítását elnyerő gazdasági társaságok a beruházásokat alvállalkozókkal végeztették el, akik a szerződésben szereplő megbízásokat a támogatási kérelemben szereplő összegeknél lényegesen alacsonyabb, a piaci áraknak megfelelő áron teljesítették. Az egyes fővállalkozók ezt követően a tészeknek olyan összegről kiállított számlákat csatoltak, amelyek az általuk előzetesen egyeztetett eltúlzott mértékű árat tartalmazták. A túlszámlázással megszerzett összegeket a fővállalkozók a cselekménysort szervező országgyűlési képviselőnek juttatták vissza. A valótlan tartalmú támogatási kérelmek és eltúlzott összegű számlák benyújtásával a két tésszel kapcsolatban az uniós és a magyar költségvetés egymilliárd forintot megközelítő összegű vagyoni hátrányt szenvedett.

Emellett a megindult adóigazgatási, majd a büntetőeljárás befolyásolása érdekében az országgyűlési képviselő milliós nagyságrendű összegeket adott át olyan személyeknek, akik magukat úgy állították be, mint akik ezen eljárások befolyásolására hivatalos ismeretségeik révén képesek.