Stratégiai megállapodást kötött az MVM és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A cél a fenntarthatóság, a közös kutatás-fejlesztési és innovációs programok és projektek megvalósítása.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a fenntarthatóság és annak előmozdítása érdekében közös kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) programok és projektek megvalósítására.

Az MTI-hez eljuttatott szerdai közös közleményben kiemelték, mindkét intézmény kiemelt jelentőséggel bír Magyarország működése szempontjából, az MVM-csoport Magyarország energiaellátásának biztosítéka, az NKE pedig az ország kül- és közbiztonságához járul hozzá.

Kiemelték, a stratégiai együttműködés középpontjában az MVM vállalatcsoport és az NKE közös kutatás-fejlesztési törekvése és uniós pályázati tevékenysége áll.

A 2020. október 9-én aláírt megállapodás alapján a felek olyan programokon dolgoznak közösen a jövőben, amelyek a fenntartható fejlődést és a közszolgáltatások minőségét szolgáló innovatív megoldásokat támogatják. Az együttműködés lehetőséget teremt közös posztgraduális képzés és mentori programok indítására is – írják a közös közleményben.

Az állami cégek stabil bázist jelentenek a gazdaság újraindításához

Az állami tulajdonú vállalatok rugalmasan és hatékonyan alkalmazkodtak a koronavírus okozta helyzethez, a közszolgáltatások színvonala a járvány ellenére sem változott, mindez pedig azt mutatja, hogy az állami vállalatok stabil bázist jelentenek a gazdaság újraindításához – mondta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Budapesten.

Mager Andrea az Országgyűlés költségvetési bizottságában tartott éves meghallgatásán ugyanakkor jelezte, hogy még a közszolgáltatások színvonalát biztosító, sikeres intézkedések ellenére is jelentős hatása volt a járványnak az állami vállalatok árbevételére.

Éves előrejelzéseik szerint a közvetlen költséghatás a 15 milliárd forintot, a közvetett eredményhatás pedig a 108 milliárd forintot is meghaladja.

A miniszter szerint főként azok a vállalatok voltak a járvány vesztesei, amelyek folyamatos működtetésére volt igény a lakosság részéről, miközben a kereslet nagyságrendje visszaesett.

Az egyes állami vállalatok közül elsőként a közlekedési vállalatokat emelte ki. Közölte, 2019-ben sikeresen befejeződött a Volán-társaságok integrációja, idén pedig már a MÁV és a Volánbusz összehangolása felé tettek újabb fontos lépést azzal, hogy a Volánbusz a MÁV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá került.

Mager Andrea szerint a folyamat következő lépéseként egy egységes, integrált nemzeti közlekedési vállalatot hoznak létre, amelynek részeként megújul a buszpark: már beszereztek 866 új autóbuszt, további ezer autóbusz megvásárlása pedig folyamatban van.

Kiemelte, hogy az MVM Csoport pozíciója 2010 óta megerősödött, ami annak köszönhető, hogy folyamatosan felvásárolták a magyarországi szolgáltatókat. A folyamat 2021-ben az E.ON–MVM tranzakcióval zárul, ezt követően pedig az MVM lesz a domináns a magyar piacon.

Mindezeken felül az MVM Csoport még régiós akvizíciót is tervez, amelynek célja, hogy európai szintű energetikai céggé váljon, amelynek ügyfélköre meghaladja a tízmilliót.

Az MVM Csoport tranzakciói közül kiemelte a Mátrai Erőmű megvásárlását. Az erőmű fedezi az ország energiaellátásnak tíz–húsz százalékát, így megvásárlását az ország energia-szuverenitása miatti fontos lépésnek nevezte. Az MVM Csoport célja, hogy az erőműben a lignit bázisú technológiát új, nagyobb hatásfokú és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiára cserélje.

A tranzakciónak köszönhetően stabil, biztonságos keretek között működik tovább az erőmű, az állam pedig egy komplex térségfejlesztési projektet tud végrehajtani – jelentette ki kérdésre válaszolva a miniszter.