Hirtelen fontos lett a baloldalnak a futball

Egy újabb példa arra, hogy a baloldal politikusainak mindig aktuális véleményük van. Azoknak a pártoknak a tagjai, képviselői, akiktől évek óta stadionozást, a kormány sportpolitikájának bírálatát hallani, most a futballválogatott sikerében próbálnak osztozni.

Úgy tűnik, ez a következetlenség valamennyi ellenzéki pártra jellemző. A Párbeszéd egyik legsikeresebb politikusa,

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szeptemberben még így vádaskodott: „A Fidesz-kormány alatt, egy fideszes városvezetés hagyta szétrohadni a város útjait, hídjait, felüljáróit, vízcsöveit, hagyta kiszáradni a fáit, miközben gomba módra szaporodtak a stadionok.” A válogatott győzelme után már ő is sportrajongó lett. „Mindig megéri a lefújásig küzdeni. Minden elismerésem a magyar csapaté, irány az Európa-bajnokság”

– írja.

Januárban még a Jobbik politikusai amellett kampányoltak közleményükben, hogy a pénzt a stadionépítés helyett a kórházak fejlesztésére fordítsák, de a győzelem után nekik is gyorsan gratulálniuk kellett a párt közösségi oldalán, Z. Kárpát Dánielnek külön, a saját üzenőfalán is.

A TÉNYEK MAKACS DOLGOK

Hosszan sorolhatnánk a példákat, de talán érdemesebb inkább szembenézni a legtöbbet hangoztatott demagóg megjegyzéssel: azzal, hogy a stadionépítések miatt nem jutott pénz például az egészségügyre.

Az igazság az, hogy

a kormány első lépésben visszavette saját kezelés alá a kórházakat, lehetővé téve, hogy így a hazai egészségügyben mindenütt azonos színvonalú ellátást hozzon létre. Ezt követően 2018-ig országszerte 77 kórház, 54 szakrendelő és 97 mentőállomás újult meg. Ekkortól kezdődött meg a fővárosi intézmények megújítása is, amelyhez 700 milliárd forint forrást rendelt a kormány.

A program Budapestre és Pest megyére terjed ki 2026-ig, ennek során 11 országos intézmény és négy centrumkórház jön létre, továbbá 13 társkórházat és 32 szakrendelőt korszerűsítenek.

Mindemellett az Országgyűlés idén elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt, majd a szakmai szervezetekkel elkezdte az ennek bevezetéséhez szükséges kormányrendeletek kidolgozását. Így lehetővé válik, hogy 300 milliárd forintból jelentős mértékben emeljék kétszeresére az egészségügyben dolgozók bérét, és kivezessék a gyakorlatból a hálapénzt.