Európának a XXI. században ismét fel kell találnia önmagát

Az EP-ben legtöbben a múltat végképp eltörölnék, ami hatalmas károkat okozott és okozhat – véli Hölvényi György.

Az egyházak és vezetőik számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek Európa jövőjének alakításában, miután a koronavírus-járvány és az azzal kapcsolatos kihívások nyitottabbá tették az embereket az új üzenetekre és megoldásokra – jelentette ki Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti (EP-)képviselő szerdán, az Európai Néppárt vallásközi párbeszédet elősegítő éves konferenciáján.

Az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának magyar társelnöke az Európa jövőjére fókuszáló eseményen hangsúlyozta: Európának a XXI. században ismét fel kell találnia önmagát, amihez segítséget nyújtanak az egyházi és vallási közösségek több ezer éves hagyományai, tapasztalatai. Mint mondta, az Európai Parlament politikusainak egyre sürgetőbben kéne fellépniük a keresztények és a zsidók vallásszabadsága mellett és üldöztetésük ellen, azonban a testület képviselői közül ezt csak megdöbbentően kevesen látják be. Megjegyezte, hogy az EP-ben folyó viták folyamán legtöbben „a múltat végképp eltörölnék, ami a történelemből okulva tudható, hogy hatalmas károkat okozott és okozhat még”.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakciójának vezetője elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat a következő hetekben veszi kezdetét, amelynek keretében újra meg kell találni a közös európai identitást. Mint mondta, évtizedekkel ezelőtt az EU alapja a nemzetek közötti béke megszilárdítása volt, ma egy globalizált világban Európa feladata az európai életmód és értékek előmozdítása. Weber Ferenc pápa Fratelli Tutti (Mindnyájan testvérek) című harmadik enciklikájára hivatkozva hangsúlyozta: közös európai szolidaritásban kell együttműködni a jelen kihívásaival szemben.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a zsidó vallási közösségek egyre nagyobb fenyegetettségben élnek. A rabbi szerint nemcsak fizikai veszélyeztetettségről van szó, hanem egyfajta vallási elnyomásról is. Erre példának Lengyelország és Belgium esetét hozta fel, ahol a hatóságok betiltották a háziállatok rituális „kóser” levágását, ellehetetlenítve így több zsidó közösség életvitelét. Hangsúlyozta továbbá, hogy az európai zsidók biztonsága nélkül az egész európai társadalom stabilitása veszélyben van.

Arszeniosz Kardamakisz, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchája szerint Európának át kell vészelnie a „civilizációk összecsapását a következő években, és vallások, kultúrák közötti párbeszédre alapozva kell egy új jövőképet felépítenie”.