Semjén Zsolt: Tíz éve a semmiből kellett újraépíteni a nemzetpolitikát

Az Orbán-kormánynak 2010-ben a semmiből kellett újraépítenie a nemzetpolitikát, miután Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő porig rombolta – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes egy szerdai online kiadványbemutatón.

Budapest, 2020. július 9. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes a kormány nevében köszönetet mond a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben adományozók és a karitatív szervezetek tiszteletére, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács szervezésében tartott állófogadáson a Karmelita kolostorban 2020. július 9-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Semjén Zsolt a Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány bemutatóján azt hangoztatta, hogy az elmúlt évtized folyamán mára sikerült egységes, koherens nemzetpolitikát felépíteni. A magyar állam értelme és a célja az, hogy minden magyar életminősége javuljon és a magyar nemzet fennmaradjon – mondta. Hozzátette: a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrész fennmarad; az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is.

Közölte, ennek megfelelően módosították az alaptörvényt, ezért szerepel már benne az, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért.

A magyar nemzetpolitika négy alappillérre épül; az identitásmegőrzésre és -védelemre, a gazdaságfejlesztésre, az etnikai alapú magyar pártok támogatására, valamint a teljes jogú állampolgárság megadására – ismertette.

Az etnikai alapú magyar pártok támogatása szerinte azért fontos, mert nem mindegy, hogy magyar képviselő van-e az adott településen, a megyei elnök magyar-e, és van-e képviselőjük a parlamentben vagy a kormányban.

Az asszimilációval szembeni legfontosabb lépésnek pedig a teljes jogú magyar állampolgárság megadását mondta, utalva arra, hogy már 1,1 milliónál többen vették fel az állampolgárságot.

A sajtótájékoztatón bemutatott Nemzetpolitika 2010–2020 című kiadvány erényeként említette, hogy abban nemcsak grafikonok és számsorok vannak, hanem hús-vér emberek, életképek. A könyvről összegzésképpen pedig azt mondta: száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, most már legyen végre előny a jobb iskola, a gazdaságfejlesztés és az anyaország biztonsága.