Völner Pál: Sikerül végleg gátat szabni a börtönbiznisznek

A törvénymódosítás célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak igényei kerüljenek az első helyre.

A kiskunhalasihoz hasonló korszerű körülmények sem gátolják a tömegessé vált börtönbizniszt Fotó: Kurucz Árpád

Az Országgyűlés szerdán elfogadta a börtönkártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó törvényt, amellyel sikerül végre végleg gátat szabni a többmilliárdos iparággá fejlődött börtönbiznisznek – nyilatkozta az Országgyűlés döntését követően az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál emlékeztetett: az elmúlt három évben az elítéltek és ügyvédjeik – visszaélve az eddigi szabályozás lehetőségeivel – több mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva.

Ezeknek az összegeknek ugyanakkor csupán töredéke jutott az áldozatoknak. Mindezek súlyosan sértették a társadalom igazságérzetét, ezért az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai jogainak és érdekeinek védelme, illetve a börtönviszonyokkal kapcsolatos elfogadhatatlan további visszaélések felszámolása érdekében márciusban azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, és egyben felhívta a kormányt egy új szabályozási rendszer kidolgozására – magyarázta az államtitkár.

A kormánypárti politikus elmondta, hogy a mostani törvénymódosítás célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre.

A most elfogadott törvénymódosítás pedig átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, egyben biztosítja az elítéltekkel szembeni egyéb követelések kifizetésének lehetőségét is. Az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell majd kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat.

Arról is szólt, hogy a kártalanítási összegeket nem lehet ügyvédi számlákra utalni, azok fogvatartott elítéltek esetén kizárólag az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetek által kezelt letéti számláira, szabadlábra helyezésüket követően pedig olyan fizetési számlára kerülhetnek, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára továbbá felhívta a figyelmet, hogy

a börtönzsúfoltság csökkentésére a kormány az elmúlt években folyamatosan javított a fogvatartottak elhelyezési körülményein,

idén pedig új épületszárnyak építésével csaknem háromezerrel nőtt a férőhelyek száma a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben.