Egyre több a hajléktalan a főváros forgalmas pontjain

A főváros és a kerületi önkormányzatok politikai balratolódása óta egyre látványosabb problémát jelent a hajléktalan emberek életvitele a közterületeken. A nagy pályaudvarokat, a forgalmas metróaluljárókat és azok környékét ellepték azok a szegények, akiknek az utcai életvitele magukra és a többi városlakóra nézve is egyre nagyobb problémát jelent.

A járvány ideje alatt is jellemző a hajléktalan emberek jelenléte a főváros forgalmas aluljáróiban Fotó: Havran Zoltán

Kormányzati fék

A jelenséget pillanatnyilag a koronavírus-járvány elleni kormányzati intézkedések annyiban árnyalják, hogy az este nyolc óra és a hajnali öt óra között érvényben lévő kijárási tilalom idején javarészt a problémás egyének is eltűnnek az utcákról. Szakértői álláspont szerint a főváros frekventált aluljáróinak többségében térfigyelő kamerák működnek, amelyek a terület biztonságos használatát szolgálják.

Tarlós a megoldást kereste

Budapest aluljáróinak rendbetétele visszatérő célja volt a Tarlós István vezette fővárosnak. 2016-ban a Ferenciek tere aluljáróját lezárták éjszakára, így megszűnt az aluljáróban alvás, valamint a közterületeken való szeszesital-fogyasztás és más jogsértő magatartási formák gyakorisága is drasztikusan csökkent. Tarlós István főpolgármesterségének végéhez közeledve Budapest azon kilenc, nagyobb aluljárójánál tervezte bevezetni az éjszakai lezárást, ahol biztosított a gyalogos átkelés. Ezzel egyidejűleg a hajléktalanszállók kapacitását is növelni kívánták: 2,1 milliárd forint értékben biztosították volna 85 hajléktalanellátó intézmény hosszabbított nyitvatartását, valamint százharminc új férőhely létrehozását is kezdeményezték.

Az aluljárókban uralkodó állapotokról írásban kérdeztük a Fővárosi Rendészeti Igazgatóságot, egyelőre azonban nem kaptunk választ. Az üresen álló üzlethelyiségek sorsáról írásban kérdeztük a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-t, válasz egyelőre tőlük sem érkezett.