Egyre több a hajléktalan a főváros forgalmas pontjain

A főváros és a kerületi önkormányzatok politikai balratolódása óta egyre látványosabb problémát jelent a hajléktalan emberek életvitele a közterületeken. A nagy pályaudvarokat, a forgalmas metróaluljárókat és azok környékét ellepték azok a szegények, akiknek az utcai életvitele magukra és a többi városlakóra nézve is egyre nagyobb problémát jelent.

A járvány ideje alatt is jellemző a hajléktalan emberek jelenléte a főváros forgalmas aluljáróiban Fotó: Havran Zoltán

A közterületen szeszes italt fogyasztók vagy már ittas állapotban hangoskodó, olykor az eszméletvesztésig eljutó emberek, hajléktalanok jelenléte 2019 októbere óta újra hozzátartozik Budapest forgalmas közlekedési csomópontjainak képéhez. Tapasztalataink szerint a metróaluljárókban a kijárási tilalom elmúltával nap mint nap ez a látvány fogadja az átutazókat, amelyek közül különösen problémás a Nyugati pályaudvar, a Blaha Lujza tér, a Keleti pályaudvar, valamint a Kelenföldi vasútállomás és közvetlen környezete. Az aluljárók bezárt üzlethelyiségeit néhol beköltözők foglalták el, mint például az Újbuda-központ aluljárójában kiürített kávézót is, amelynek üvegajtaja mögött ottjártunkkor már egy hajléktalan ember lakott. A Nyugati pályaudvar aluljárójában egymást érik az átépítés alatt álló, üres üzlethelyiségek és az életvitelszerűen itt élő embertársaink. A Blaha Lujza téren ottjártunkkor két, részegségtől ájultan fekvő nő fölött álltak a járókelők, és várták a mentőt, az egyik bolt tulajdonosa kérdésünkre pedig úgy válaszolt: Mindennapos jelenség, már nem foglalkozik vele. – Ezek állandóan isznak, és talán szívnak is rá valamit, aztán elvágódnak eszméletlenül – fogalmazott a kiskereskedő.

Nappal áldatlan állapotok uralkodnak az aluljárókban. Fotó: Mirkó István

Karácsony engedett

A jelenleg Karácsony Gergely vezette fővárosban él Magyarországon a legtöbb hajléktalan ember, akiknek az ellátására – beleértve az ingyenes szálláshelyek biztosítását és az ingyenes étkeztetést is – 2019-ben már 12 milliárd forintot fordított a kormány. A hajléktalan-ellátással túlterhelt kerületek lakosai folyamatosan tapasztalhatják az együttélés nehézségeit, ahogyan azt Józsefváros lakosai is rendre megfogalmazzák. A Hírnyolc nevű kerületi hírportál rendszeresen megszólaltatja a józsefvárosi polgárokat, akik között csak a hajléktalan emberek üdvözlik Pikóék hozzáállását, miszerint a közterületekről nem küldik el őket. A megszólaltatott kerületi lakosok többsége azonban a fedél nélküliek túlzott jelenlétét kifogásolja, valamint az önkormányzat vezetésének munkáját a közbiztonság és köztisztaság terén. A Pikó András vezette nyolcadik kerület balliberális önkormányzatának első intézkedései között szerepelt, hogy egy 2016-os önkormányzati rendelet kiiktatásával ismét legalizálta az életvitelszerű utcán élést, így a rendőrségnek és a közterület-felügyelet dolgozóinak nem maradt hatásos eszköz a kezükben arra, hogy az ott élő hajléktalanokat szállóra küldjék. Ennek következtében, enyhébb időjárási viszonyoknál, amennyiben a hajléktalanok nem akarják igénybe venni a nekik kialakított szállót, a közös terekről szinte menekülnek a higiéniára kényes fővárosi lakók.

Kormányzati fék

A jelenséget pillanatnyilag a koronavírus-járvány elleni kormányzati intézkedések annyiban árnyalják, hogy az este nyolc óra és a hajnali öt óra között érvényben lévő kijárási tilalom idején javarészt a problémás egyének is eltűnnek az utcákról. Szakértői álláspont szerint a főváros frekventált aluljáróinak többségében térfigyelő kamerák működnek, amelyek a terület biztonságos használatát szolgálják.

Tarlós a megoldást kereste

Budapest aluljáróinak rendbetétele visszatérő célja volt a Tarlós István vezette fővárosnak. 2016-ban a Ferenciek tere aluljáróját lezárták éjszakára, így megszűnt az aluljáróban alvás, valamint a közterületeken való szeszesital-fogyasztás és más jogsértő magatartási formák gyakorisága is drasztikusan csökkent. Tarlós István főpolgármesterségének végéhez közeledve Budapest azon kilenc, nagyobb aluljárójánál tervezte bevezetni az éjszakai lezárást, ahol biztosított a gyalogos átkelés. Ezzel egyidejűleg a hajléktalanszállók kapacitását is növelni kívánták: 2,1 milliárd forint értékben biztosították volna 85 hajléktalanellátó intézmény hosszabbított nyitvatartását, valamint százharminc új férőhely létrehozását is kezdeményezték.

Az aluljárókban uralkodó állapotokról írásban kérdeztük a Fővárosi Rendészeti Igazgatóságot, egyelőre azonban nem kaptunk választ. Az üresen álló üzlethelyiségek sorsáról írásban kérdeztük a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-t, válasz egyelőre tőlük sem érkezett.