Összeomlott a jogállamisági imázs

A holland választópolgárok már­cius 17-én már ítéletet mondhatnak a Rutte-kormány fölött.

Jogállamisági aggályokat is felvet a hágai kormány bukása, pedig az uniós politikát meghatározó jogállamisági harcban épp az EU-alapító Hollandia hazánk legélesebb kritikusa.

Ismert, hogy Mark Rutte és négypárti kormánya mindössze két hónappal a márciusi parlamenti választások előtt kényszerült lemondásra egy családtámogatási botrány következtében. Egy parlamenti jelentés ugyanis bizonyította, hogy 2013 és 2019 között Hollandiában összesen huszonhatezer szülőtől vonták meg tévesen a gyermekgondozási támogatást, sokukat ellehetetlenítve anyagilag. A cél az volt, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket: 2007 és 2013 között több száz, az országban regisztrált bolgár állampolgár csalt ki eurómilliókat az államtól. A hágai kormányzati reakció mindenesetre nemcsak túl szigorúnak és jogellenesnek bizonyult, de magának Mark Rutte (jelenleg ügyvivő) miniszterelnöknek a „jogállamisági harcos” imázsát is rombolta. Még a holland baloldali napilap, a Volkskrant is azt írta friss számában: az nem járja, hogy Rutte egyszer azt hangoztatja, hogy közvetlenül nincs felelőssége a családtámogatási botrányban, máskor pedig a holland kormány „felelősséget cipelő főnökeként” emlegeti magát.

„Mark Rutte úgy viselkedik, mintha minden miniszteri tárca a kezében lenne, ami ellentmond az alkotmánynak is” – írta cikkében Bob van den Bos holland liberális európai parlamenti exképviselő, majd a politikai válság margóján azt sürgette, hogy

egy jogállamban ennél konkrétabb szabályok kellenek a kormányfő elszámoltathatóságára is.

A holland miniszterelnök veteránnak számít a hazai és az európai politikában Fotó: AFP hírügynökség

Magyarországról is kapott kritikát

Figyelemre méltó fejlemény tehát, hogy a választások előtt álló Hollandiá­ban alapvető alkotmányos kérdéseken vitatkoznak, miközben az euró­pai porondon Mark Rutte volt a január 1-jével életbe lépett jogállamisági mechanizmus fő támogatója. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők múlt nyári találkozóján arról vallott, hogy közte és holland kollégája között nincs egyetértés a jogállamisági kérdésekben. A kormányfő úgy érvelt: elfogadhatatlan, hogy Rutte durván támadja Magyarországot, miközben uniós szinten nincs döntés a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A miniszterelnök utóbbi mondata a hazánk ellen indított és jelenleg is zajló, a hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárásra utal. Egyébként a magyar kormány berkeiből is bírálták a jogállamisági ügybe belebukott hágai kormányt. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke a Twitteren azt írta: „Miközben a magukat liberálisnak valló kormányok folyamatosan kritizálják a magyar kormány családpolitikáját, a saját rendszerük működtetésébe most belebuktak.

Ezért sem érdemes kioktatni egy másik országot és beleszólni a belpolitikai kérdésekbe. A holland jövőt bízzuk a holland, a magyart a magyar választókra.”

A járvány ellenére is voksolást terveznek Hollandiában Fotó: Getty Images/Sebastiaan ter Burg

Rutte lemondott, de toronymagasan vezet

A holland választóknak – amennyiben a járvány is hagyja – már már­cius 17-én lehetőségük adódik, hogy ítéletet mondjanak a Rutte-kormány fölött. Az országos voksolásokra jelenleg online kampányoló politikusnak látszólag nincs félnivalója, mert pártja,

a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat.

Még annak ellenére is, hogy az elmúlt napokban nemcsak a családtámogatási botrány, hanem a hágai kormánykoa­líció járványügyi intézkedései is ellenérzést váltottak ki a lakosság egy részéből. A holland nagyvárosokban napokig tartottak az erőszakos megmozdulások a frissen bevezetett kijárási tilalom miatt. Rutte szerint ugyanakkor szó sincs tüntetésekről, az utcára vonulók sokkal inkább bűnözőkként viselkednek.

A Magyar Nemzet a napokban Geert Wilderst, a második legerősebb holland párt, a bevándorlásellenes Szabadságpárt vezetőjét kérdezte a hollandiai fejleményekről. A politikus lapunknak adott interjújában rávilágított: a hágai kormánykoalíció legtöbb pártja folyamatosan veszít a támogatottságából, bár az igaz, hogy a Mark Rutte-féle VVD jelenleg nagyon erős. Wilders főként a bevándorláspolitika területén számít a magyar kormány szövetségesének, a hágai parlamentben is gyakran felszólal hazánk mellett. Így történt ez a kormánybukást megelőző parlamenti vitában is, ahol – mint azt lapunknak elmondta – számon kérte a „képmutató” miniszterelnököt. – Magam is azzal fordultam Mark Ruttéhoz, hogy ezek után soha többé ne ejtsen ki a száján jogállamisági bírálatot Magyarországgal vagy a lengyel kormánnyal szemben. Hangsúlyoztam neki, hogy ha tükörbe néz, egy olyan politikus tekint vissza, aki valóban ártott a jogállamnak. Képmutatónak tartom, hogy úgy ítélkezik mások felett, hogy ő és kormánya épp egy jogállamisági ügy miatt kényszerült lemondani. A miniszterelnök nem reagált a felvetésemre, sőt rám sem nézett a felszólalásom alatt. Szerintem ő is tudta, hogy igazam van – húzta alá Geert Wilders.

Noha a választási győzelem szinte már Mark Rutte zsebében van, kérdéses, hogy a koalíciós tárgyalásokon milyen áron tud majd szövetségeseket szerezni maga mellé, hiszen a családtámogatások miatt kemény kritikát kapott jelenlegi politikai partnerei­től is.

A hágai kormánykoalíció megalakulása márpedig a legutóbbi parlamenti választásokat követően sem bizonyult könnyű feladatnak: akkor Rutte és társai több mint kétszázhúsz napot dolgoztak azon, hogy végrehajtó hatalmat kapjon Hollandia. Az akkori volt az ország történetének leghosszabb kormányalakítási folyamata.