2°C Taksony 2022. november 29. 
Szlávik János hozzátette: bár elképzelhető, hogy a hatékonyság és az oltási reakciók szempontjából van különbség a védőoltások között, de abban nincs, hogy valamennyi törzskönyvezett vakcina megakadályozza azt, hogy a beoltott súlyos állapotba kerüljön, intenzív osztályra jusson és meghaljon – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a járvány első hulláma idején a jelenleginél sokkal több ember szerette volna beoltatni magát a koronavírus ellen, az esetek nyári csökkenésével azonban ez az arány is alacsonyabb lett. Hozzátette: emellett ősszel kialakult egy oltásellenes közhangulat, de ahogy megjelent az első hatékony oltóanyag Magyarországon – amelynek láthatóan nincsenek súlyos szövődményei – az oltakozási kedv ismét erősödni kezdett.
– A legújabb számítások szerint már harminc százalék felett van azoknak az aránya Magyarországon, akik mindenképpen beoltatnák magukat a koronavírus ellen – mondta.
A főorvos hangsúlyozta: Magyarországon eddig is sokféle védőoltást használtak, a gyermekeket több mint húszféle vakcinával oltják be, de utazásokhoz kötötten vagy prevenciós céllal – például a méhnyakrák vagy az agyvelőgyulladás esetében – is adnak be védőoltásokat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus elleni vakcinák is végigmentek ugyanazokon a vizsgálati fázisokon, amelyeket a korábbi védőoltásoknál is alkalmaztak, csak sokkal gyorsabban, sokkal több emberen tudták rövid idő alatt kipróbálni, mert óriási összegeket fordítottak a kutatásokra.
A főorvos úgy fogalmazott: az nem várható el, hogy teljesen eltüntessék a betegséget, mint például a fekete himlő esetében, mert a koronavírus szinte biztosan velünk marad. De a védőoltások miatt – amelyek összetételén elképzelhető, hogy a mutációk miatt később majd változtatni kell – a vírus már nem fogja milliók halálát okozni.
Szlávik János kitért az orosz Szputnyik V nevű vakcinára, amely egy harmadik generációs, korszerű oltóanyag. Ennek hatásmechanizmusa hasonló a brit AstraZeneca vakcinájához: egy ártalmatlan adenovírussal váltják ki az ellenanyag-termelést. – Ezt a technikát az ebolánál már évekkel ezelőtt alkalmazták – tette hozzá a főorvos.
Kiemelte: a védőoltások hosszabb védettséget adnak, mint a betegség kiváltotta, hiszen sok koronavíruson átesett ember szervezetében nincs a védettséghez elegendő ellenanyag, így akár újra is megfertőződhet. A védőoltásokkal azonban olyan mennyiségű antitest jön létre, amely legalább hat-nyolc hónapig biztosan megvédi a beoltottakat. Megjegyezte: azért csak ennyi időt tudnak garantálni a szakemberek, mert ennél több idő nem telt még el az első védőoltások beadása óta.
Szlávik János kijelentette: a nyájimmunitás a lakosság ötven-hatvan százalékának beoltásával érhető el. – A járványveszély megszűnte után is maradhatnak azonban koronavírusos esetek, viszont már nem fognak tömegek megbetegedni és kórházba kerülni – mondta.
