Településük gyarapodását várják a polgármesterek a falusi csoktól

Nagy örömmel fogadták a kormány döntését azokon a településeken, amelyeken a bővítésnek köszönhetően január elsejétől igénybe lehet venni a falusi csokot. A polgármesterek abban bíznak, hogy nagyobb eséllyel tudják megtartani a falvaikban a fiatalokat, sőt újabb családokat is magukhoz tudnak vonzani. A támogatás így a jövő záloga lehet.

Az agglomerációs kistelepüléseken az árszint általában több mint kétszerese a távolabb esőkéhez képest Fotó: Havran Zoltán

– Új lendületet adhat a falusi csok a településnek, régen vártunk már arra, hogy nálunk is igénybe lehessen venni a támogatást az ingatlanvásárláshoz – bocsátotta előre Bálint Ildikó, az alig négyszáz lelkes Somogy megyei kis falu, Gige polgármestere. A falu első emberét amiatt kerestük meg, hogy mint azt megírtuk, januárjától tovább bővült a falusi csokkal érintett települések listája. A kormány döntésének köszönhetően 2021 elejétől valamennyi hatszáz fő lakosságszám alatti településen elérhető a falusi csok, ezen kívül minden olyan hatszáz és két és fél ezer lélekszám közötti településen igénybe lehet venni a támogatást, amelyen nem, vagy csak mérsékelt népességnövekedést tapasztaltak. A mostani bővítésnek köszönhetően immáron 2678 településen érhető el a támogatás, amely hazánk ötezer fő alatti településeinek több mint 93 százaléka.

Óvoda és termelés

Bálint Ildikó lapunknak elmondta, 2014 óta áll a település élén, ahol korábban jegyzőként dolgozott. – Gige 2014-ben nagyon elmaradott község volt, óriási volt a munkanélküliség. A közfoglalkoztatásra támaszkodva azonban olyan értékteremtő munkát indítottunk el annak idején, amelybe hatvan-hetven embert vontunk be. Ide kitüntetés volt bekerülni, hiszen többek között óvodát alakítottunk ki, és mezőgazdasági termelést indítottunk. Ennek is köszönhetően a település fejlődésnek indult, húsz fővel gyarapodott a község lélekszáma, ami miatt viszont eddig kimaradtunk a falusi csokból.

Ráadásul közben több, tőlünk fejlettebb, csak lélekszámában csökkenő környékbeli település élvezhette a program előnyét – emelte ki a polgármester. Hozzátette:

most, hogy náluk is igénybe lehet venni a falusi csokot, arra számít, hogy könnyebben meg tudják tartani a fiatalokat,

sőt további családokat lesznek képesek Gigére csábítani. Mint mondta, eddig jó néhány család előnybe részesítette azokat a falvakat, ahol a falusi csokkal is számolhattak, ezután erre náluk is lehetőség lesz. Úgy tapasztalják, hogy ez megmozgatja a fiatal családokat, sokat számít, hogy igénybe tudják-e venni a támogatást vagy sem.

Vonzó a fiataloknak

Örülnek a január elsejétől élő lehetőségnek a Komárom-Esztergom megyei Ászáron is, ahol körülbelül 1800-an laknak, és a lélekszám mérsékelten növekedett az elmúlt években. Pekár Zsolt polgármester a Magyar Nemzetnek kifejtette: a gondot az jelentheti, hogy kevés üres ingatlan van a településen, ezért ha újabb családokat szeretnének a községbe csábítani, akkor hamarosan újabb utcát kellene nyitni. Ennek viszont jelentős költsége van, és a járványhelyzet miatti állami elvonások után erre most nem igazán van forrásuk.

– A falusi csok lehetősége vonzó a fiataloknak, amire nagy szükség van, mert a továbbtanuló fiataljaink nagy részét rendre elveszítjük. Őket pótolnunk kell, ha nem akarjuk, hogy csökkenjen a falu lélekszáma. Szerencsére az is jellemző ma már, hogy sok fiatal itt marad, és innen jár be a városokba dolgozni

– mutatott rá Pekár Zsolt.

Lendületet vettek

A Zala megyei Almásháza eddig éppen annak volt az áldozata, hogy a település vezetése gondos gazdaként igyekezett fejleszteni az alig hetvenlelkes falucskát. Többek között az önkormányzatnak van két olyan ingatlana, ahová a község iránt érdeklődő családok beköltözhetnek, és jelképes összegért használhatják az ingatlant. Később aztán azok, akik jól érzik magukat a faluban, és beilleszkednek a település közösségébe, saját házba is tudnak költözni, ezzel a lehetőséggel több család is élt már. – Indítottunk korábban egy olyan programot is, hogy olcsó önkormányzati telkekkel próbáltunk családokat csábítani a faluba. Ennek sajnos az lett az eredménye, hogy az ingatlanok elkeltek, de csak egy család épített rá házat – mondta el Németh Attila polgármester. Almásháza első embere kitért arra, hogy sokat remélnek a falusi csoktól, abban bíznak, hogy ennek köszönhetően több család is letelepszik majd a településen, és a községben képzeli majd el a jövőjét. Szavai szerint eddig több, a falu iránt érdeklődő családot is azért vesztettek el, mert nem lehetett igénybe venni a falusi csokot Almásházán, január elsejétől viszont már erre is van lehetőség.

Ennek is köszönhetően nemcsak a Zala megyei falucska, hanem sok más vidéki kistelepülés is új lendületet vehet. Mint azt megírtuk, Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint az eddig eltelt időben

csaknem 16 ezer befogadott kérelem érkezett be, a támogatások összege meghaladta a 83 milliárd forintot.

– Nem egész másfél év alatt tehát 16 ezer magyar család döntött a vidékre költözés vagy a meglévő falusi ingatlanban a helyben maradás mellett – hangsúlyozta lapunknak a kormánybiztos.

Sokoldalú fejlesztések

Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban – olvasható a Miniszterelnökség tegnapi közleményében. A program összességében több mint négyezermilliárd forint fejlesztést tartalmaz a megyei jogú városok fejlesztésére, 2020 év végére pedig a kifizetett támogatások elérték a teljes becsült költségvetés felét, azaz a kétezermilliárd forintot. A Modern városok programból hazánk valamennyi, 23 megyei jogú városában gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, kulturális, egészségügyi, sportcélú, oktatási, közlekedési, városszépítő, a szabadidő hasznos eltöltését segítő, valamint infrastruktúra-javító beruházások és fejlesztések valósulnak meg – írták.