Úgy nem lehet előrelépésről beszélni, ha mindig csak az egyik fél enged

Bár a külügyminiszteri találkozón elhangzottak bizakodásra adhatnak okot az ukrán–magyar kapcsolatok rendezését illetően, Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette: érdemi eredményről addig biztosan nem lehet beszélni, ameddig Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójára nem kerül sor. Az államközi kapcsolatokat illetően Potápi Árpád János is kifejezte reményét, hogy mielőbb visszatérnek a normalitáshoz, azt viszont leszögezte: úgy nem lehet előrelépésről beszélni, ha mindig csak az egyik fél enged.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épületében 2020. szeptember 23-án. Fotó: Borsos Mátyás Forrás: MTI/KKM/

– Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba többször tartott már közös sajtótájékoztatót, amelyek mindegyike baráti légkört, a legnagyobb megértést sugallt, a sajtószoba elhagyása után azonban visszatért a barátságtalan hangnem – mondta a magyar–ukrán külügyminiszteri találkozóra reagálva a Társadalomtudományi Intézet Ukrajna-szakértője.

Fedinec Csilla a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta, hogy

eredményről addig nem beszélhetünk, amíg nincs csúcstalálkozó, Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő találkozójára pedig már 2019 májusa óta várunk.

A szakértő úgy véli, önmagában barátságtalan, hogy az Ukrajnával határos országok közül Magyarország az egyetlen, amelyik viszonylatában nem volt még csúcstalálkozó, amelyre az ukrán elnök egyik korábbi nyilatkozata szerint akkor kerül sor, ha a tárgyalás végén konkrét eredményekről is be tudnak számolni. – Azt gondolom én is, hogy mindkét részről ez az elvárás, és ebben az elmérgesedett helyzetben ez alatti szinten aligha várhatunk érdemi eredményt – jegyezte meg Fedinec Csilla.

Arra a kérdésre, hogy a szerdai találkozón bejelentett magyar–ukrán oktatási munkacsoport létrehozása javíthat-e a magyar nyelv helyzetén az oktatásban, a szakértő közölte: az oktatási munkacsoport nem új találmány, mivel már többször működött korábban is, felidézve, hogy tavaly a felek például ezt is megpróbálták újra bevetni a vitás kérdések megtárgyalására, de most, 2021 januárjában még mindig nincs konkrét eredmény, csak az ígéret.

– Mindezek ellenére – tette hozzá – valós szándék esetén a munkacsoport létrejöhet, sőt születhetnek részmegállapodások is, ám az oktatási törvény lényegi pontjának megváltoztatására – miszerint megszűnik a nemzetiségi iskolákban az egynyelvű oktatás, a tantárgyak egy részét pedig államnyelven fogják oktatni – továbbra sincs semmi kilátás.

A szakértő szerint barátságtalan, hogy az Ukrajnával szomszédos országok közül Magyarország az egyetlen, amelyik viszonylatában a csúcstalálkozó még nem került megrendezésre
Fotó: Youtube.com

Fedinec Csilla arra is rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarok ellen irányuló életveszélyes fenyegetések – amelyek nélkül a külügyminiszteri találkozó sem múlhatott el – az államközi kapcsolatokra is kihatással vannak.

– Miközben Ukrajna Magyarországtól akarja megvédeni saját nemzetpolitikáját, immár évek óta nem tudja leállítani az effajta fenyegetéseket,

amelyek immár nemcsak a magyarokat, hanem magyarországi diplomatákat is érintenek Ukrajna területén. Az államnak cselekvő szerepe van a kisebbségek megvédésében – hangsúlyozta a szakértő, aki a történtek ellenére nyomatékosította, hogy hazánk nem ellensége Ukrajnának.

A magyar–ukrán kapcsolatok alakulását illetően a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában Potápi Árpád János is reményét fejezte ki, hogy az államközi kapcsolatokban jelentős enyhülés áll be, és visszatérhetnek a normalitáshoz. – De ezt nem lehet úgy megtenni – jegyezte meg –, hogy magyar politikusokat tiltanak ki Ukrajnából, vegzálják a kárpátaljai magyar párt vezetőit, és folyamatosan megfélemlítik a magyar közösségeket.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett: bár hivatalos értesítést azóta sem kapott, az ukrán külügyminiszter sajtóban tett nyilatkozata szerint ő azért nem léphet be az ukrán állam területére, mert az őszi önkormányzati választáskor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kampányát segítette. A kormánypárti politikus ennek kapcsán kijelentette:

– Mi nemcsak a kampányt, hanem a magyar kormánnyal együtt az egész magyar nemzeti közösség életét is segítjük úgy, hogy ebből a többségi lakosságot sem zárjuk ki.

Potápi Árpád János és Brenzovics László a KMKSZ elnöke
Fotó: MTI/Soós Lajos

Számos olyan döntést, intézkedést és programot hoztunk meg, illetve indítottunk el, ami az ukrán lakosságnak is kedvező – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy azokban a témákban viszont, amelyekben az együttgondolkodást kérték az ukrán vezetéstől, semmilyen előrelépés nem történt, hiába tettek bármilyen gesztust az irányukba.

– Véleményem szerint úgy nem lehet politizálni és előrelépésről beszélni, ha mindig csak az egyik fél enged.

Mi folyamatosan engedményeket teszünk, segítőkezet nyújtunk, az ukrán vezetés pedig általában nem ígér semmit, de ha mégis, azt sem tartja be – zárta szavait az államtitkár.