Az ápolók érzik az emberek szeretetét

Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésnek évfordulóját a magyar ápolók napjává. Kossuth Lajos húga az 1848–’49-es szabadságharc idején a tábori kórházak főápolónőjeként – a sérültek beszámolói szerint – „anyai gyengédséggel” ápolta és gondozta a sebesült katonákat. A járványhelyzetben közel egy éve nyújtott kiemelkedő teljesítményük és helytállásuk miatt idén nagyobb figyelem irányul a betegágy mellett dolgozókra, az ünneplésre azonban jelenleg nincs lehetőség. Ezért lapunk felkereste a Covid-betegek ellátásában a kezdetektől kulcsszerepet vállaló Országos Korányi Pulmonológiai Intézetet, ahol a betegápolásban tevékenykedő szakemberekkel beszélgettünk.

Budakeszi, 2020. április 2. Védőfelszerelést viselő személyzet az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán Budakeszin 2020. április 2-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

„Korányisnak lenni jó”

Szóba került az is, hogy az ápolók a feladataikat nem tudták volna ellátni az átcsoportosított kollégák nélkül, akik a mai napig nagy segítséget nyújtanak.

– Ősszel egyszerre hatvannál is több szakdolgozó érkezett az intézménybe, akiket a Covid-ellátásban alkalmazunk. Őket új kollégákként kezeltük, segítve a beilleszkedésüket is. Mára többen jó barátaink lettek, és vannak, akik maradnának, mert úgy megszerették a Korányi légkörét.

Rájuk viszont az eredeti munkahelyükön is szükség van, így vissza kell engednünk őket, ha eljön az ideje – tudatta Gróf Kinga. A beszélgetésen elhangzott, hogy már nem félnek a megfertőződéstől, és a különleges helyzethez, illetve a védőfelszerelésekhez is hozzászoktak. Azokra a kollégákra pedig, akik megbetegedtek, nagy figyelmet szentelnek. Hozzátették: azt viszont rossz érzés volt megtapasztalniuk, hogy a barátaik, ismerőseik, illetve a környezetükben élők elkezdtek tartani tőlük, amikor megtudták, hogy a Covid-ellátásban dolgoznak.

– Igen! – felelték kórusban arra a kérdésre, hogy javasolják-e az oltás felvételét az embereknek. Hiszen – mint fogalmaztak – ez az egyetlen kivezető út a járványból.

Végül azt is elmondták, hogy mindannyian az egészségügyben képzelik el hosszú távon a jövőjüket, és szinte mindenki innen szeretne nyugdíjba menni, mert „korányisnak lenni jó”.

Az ápolók megbecsülésének kifejezésére a kormány folytatja a béremelést az egészségügyben

„Az egészségügyi szakdolgozók mindennapos szolgálata nemcsak a magyar egészségügy, hanem az egész nemzet sorsa szempontjából kulcsfontosságú” – írta a Facebookon Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a magyar ápolók napja alkalmából. Hozzátette: az ápolók megbecsülése érdekében tovább folytatódik az ágazati béremelés, így 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a 2016 előtti fizetésének. „A béremelés célja, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak és a családjuknak biztonságos anyagi, szellemi és erkölcsi hátteret tudjunk biztosítani” – fogalmazott Kásler Miklós.

A kormány 2016 óta több ütemben emeli az ápolók fizetését: 2016-ban 26,5 százalékos, 2017-ben 12 százalékos emelést hajtottak végre, amelyet 2018-ban is béremelés követett. 2019 júliusában négylépcsős béremelési programot indítottak, amelynek részeként 2019-ben nyolc százalékkal emelkedett az ápolók bére. 2020-ban a kormány folytatta az egészségügyi szakdolgozók fizetésének emelését: 2020 januárjában 14 százalékkal, 2020 novemberében húsz százalékkal emelkedett az ápolók bére, amelyet követően 2022 januárjában további harmincszázalékos béremelés várható. A kormány 2016–2019 között összesen 143 milliárdot, 2020-ban 82 milliárd forintot költött erre a célra.