Az ápolók érzik az emberek szeretetét

Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésnek évfordulóját a magyar ápolók napjává. Kossuth Lajos húga az 1848–’49-es szabadságharc idején a tábori kórházak főápolónőjeként – a sérültek beszámolói szerint – „anyai gyengédséggel” ápolta és gondozta a sebesült katonákat. A járványhelyzetben közel egy éve nyújtott kiemelkedő teljesítményük és helytállásuk miatt idén nagyobb figyelem irányul a betegágy mellett dolgozókra, az ünneplésre azonban jelenleg nincs lehetőség. Ezért lapunk felkereste a Covid-betegek ellátásában a kezdetektől kulcsszerepet vállaló Országos Korányi Pulmonológiai Intézetet, ahol a betegápolásban tevékenykedő szakemberekkel beszélgettünk.

Budakeszi, 2020. április 2. Védőfelszerelést viselő személyzet az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán Budakeszin 2020. április 2-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

– Nagyon szeretem a szakmámat, harminckettedik éve dolgozom a Korányiban – mutatkozott be Barna Tímea osztályos főnővér. Véleménye szerint a vírusjárvány kellett ahhoz, hogy a fókuszba kerüljön a hivatásuk, és hogy az ápolók megkapják a valódi társadalmi megbecsülést.

Arra a felvetésünkre, hogy míg tavaly tavasszal, a járvány első hulláma idején az emberek hősként tekintettek az egészségügyi dolgozókra, addig mostanra mintha kevesebb figyelem irányulna rájuk, Barna Tímea úgy reagált: ez nem így van, továbbra is rengeteg elismerést és pozitív megerősítést kapnak.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Gróf Kinga, a kórház ápolási igazgatója is, aki elmondta, hogy az utóbbi időben nagyon sok köszönetet kapnak személyesen és írásban is a gyógyult páciensektől, illetve azoktól az egészségügyi dolgozóktól, akik a náluk kialakított oltóponton kapták meg a védőoltást.

Felértékelődött a csapatmunka

Mennyire változtatta meg egy ápoló, különösképp egy Covid-osztályon dolgozó életét a pandémia? – tettük fel a kérdést. Szabó József, az izolációs osztály vezetője úgy véli, a járvány következtében jóval több lett a feladatuk, ám sokkal összetartóbbá vált a munkahelyi közösség, és rendkívül felértékelődött a csapatmunka. Ugyanezt gondolja Maksa Mónika is, aki bár még csak egy éve dolgozik a Korányiban ápolási igazgatóhelyettesként, mégis azt érzi, hogy

itt nagyon erős a közösség, és egyre több a segítő kéz, azaz az olyan dolgozó, aki akár pluszmunkát is vállal, ha arra van szükség. – Nagy teher volt, hogy karácsonykor kellett a kollégákat megkérnem, hogy a családjukat háttérbe szorítva 26-ától jöjjenek be oltani. A munkatársaink azonban egyszer sem mondtak nemet, mindig mellénk álltak

– közölte. Barna Tímea megjegyezte: mivel a dolgozók azt látták, hogy a vezetőség is megfogja a munka végét, egyértelmű volt, hogy ők is mennek, és teszik, amit tenniük kell. Stefán Anikó ápolásfejlesztő ezt azzal egészítette ki, hogy a dolgozók azt a vezetőt követik feltétel nélkül, aki nemcsak az íróasztala mögül utasít, hanem maga is ott van a frontvonalban, és kiveszi a részét a feladatokból.

Koronavírussal fertőzött, lélegeztetőgépre kötött beteget látnak el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet izolációs osztályán
Fotó: MTI/kormany.hu/Árvai Károly

Fáradtak, de kitartanak

– Kétségtelen, hogy a kollégák fáradnak, a kimerültséggel járó feszültséget pedig olykor nehéz kezelni. De az itt dolgozók szeretik a szakmájukat, és jól tudják, hogy mennyire fontosak a társadalom számára. Gyakran inkább azt kell elérni hatalmi szóval, hogy egy-egy kolléga menjen el néhány nap szabadságra – fűzte hozzá az ápolási igazgató. Szabó József elmondta: valóban fáradtak, ám mindig van egy cél, és van rengeteg napi feladat, amit el kell végezni, és ami viszi őket előre. Ezt a többiek is megerősítették, megemlítve, hogy mindannyiuknak nagyon fontos a biztos háttér, hiszen a családjuk mindenben támogatja őket.

„Korányisnak lenni jó”

Szóba került az is, hogy az ápolók a feladataikat nem tudták volna ellátni az átcsoportosított kollégák nélkül, akik a mai napig nagy segítséget nyújtanak.

– Ősszel egyszerre hatvannál is több szakdolgozó érkezett az intézménybe, akiket a Covid-ellátásban alkalmazunk. Őket új kollégákként kezeltük, segítve a beilleszkedésüket is. Mára többen jó barátaink lettek, és vannak, akik maradnának, mert úgy megszerették a Korányi légkörét.

Rájuk viszont az eredeti munkahelyükön is szükség van, így vissza kell engednünk őket, ha eljön az ideje – tudatta Gróf Kinga. A beszélgetésen elhangzott, hogy már nem félnek a megfertőződéstől, és a különleges helyzethez, illetve a védőfelszerelésekhez is hozzászoktak. Azokra a kollégákra pedig, akik megbetegedtek, nagy figyelmet szentelnek. Hozzátették: azt viszont rossz érzés volt megtapasztalniuk, hogy a barátaik, ismerőseik, illetve a környezetükben élők elkezdtek tartani tőlük, amikor megtudták, hogy a Covid-ellátásban dolgoznak.

– Igen! – felelték kórusban arra a kérdésre, hogy javasolják-e az oltás felvételét az embereknek. Hiszen – mint fogalmaztak – ez az egyetlen kivezető út a járványból.

Végül azt is elmondták, hogy mindannyian az egészségügyben képzelik el hosszú távon a jövőjüket, és szinte mindenki innen szeretne nyugdíjba menni, mert „korányisnak lenni jó”.

Az ápolók megbecsülésének kifejezésére a kormány folytatja a béremelést az egészségügyben

„Az egészségügyi szakdolgozók mindennapos szolgálata nemcsak a magyar egészségügy, hanem az egész nemzet sorsa szempontjából kulcsfontosságú” – írta a Facebookon Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a magyar ápolók napja alkalmából. Hozzátette: az ápolók megbecsülése érdekében tovább folytatódik az ágazati béremelés, így 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a 2016 előtti fizetésének. „A béremelés célja, hogy az egészségügyi szakdolgozóknak és a családjuknak biztonságos anyagi, szellemi és erkölcsi hátteret tudjunk biztosítani” – fogalmazott Kásler Miklós.

A kormány 2016 óta több ütemben emeli az ápolók fizetését: 2016-ban 26,5 százalékos, 2017-ben 12 százalékos emelést hajtottak végre, amelyet 2018-ban is béremelés követett. 2019 júliusában négylépcsős béremelési programot indítottak, amelynek részeként 2019-ben nyolc százalékkal emelkedett az ápolók bére. 2020-ban a kormány folytatta az egészségügyi szakdolgozók fizetésének emelését: 2020 januárjában 14 százalékkal, 2020 novemberében húsz százalékkal emelkedett az ápolók bére, amelyet követően 2022 januárjában további harmincszázalékos béremelés várható. A kormány 2016–2019 között összesen 143 milliárdot, 2020-ban 82 milliárd forintot költött erre a célra.