Hagyományos sóval is szórja a járdákat a főváros

Láthatólag már a síkosságmentesítésen is spórolnak a fővárosi cégek. Felháborodott gyalogosok töltöttek fel képeket a Járókelő.hu portálra, hogy útszóró sóval találkoztak a járdákon, buszmegállókban; fásszárú növények közelében tilos ezt a vegyi anyagot használni. Lapunk birtokába jutott egy laboreredmény, amely kimutatta: valóban hagyományos konyhasó volt egy belvárosi buszmegállóban. A BKV és az FKF elismerte, hogy síkosság-mentesítésre használnak ipari sót is, de a felelősséget egyöntetűen a szerződött partnerükre hárították.

Karácsony Gergely továbbra is magyarázkodásra kényszerül a nyelvvizsgája és a tudományos munkássága miatt Magyar Nemzet fotó: Mirkó István (MI) Fotó: Mirkó István

A klímáért és fákért folytonosan aggódó Karácsony Gergely főpolgármester most szó nélkül tűri, hogy a fővárosi cégek vastagon sózzák azokat a járdaszakaszokat és buszmegállókat, ahol környezetvédelmi szempontból hosszú évek óta nem volt szokás, sőt tilos környezetkárosító anyaggal síkosságmentesítést végezni.

A lapunkhoz érkező laboreredmény kimutatta, hogy egy belvárosi buszmegállóból vett mintavétel 97 százalékban halitot (nátrium-klorid) tartalmaz, azaz konyhasót.

A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet szerint csak olyan anyag használható, amely nem károsíthatja a növényt. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosságmentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet védelmére, már nem lehet sót használni, a kloridhatást minimálisra kell csökkenteni.

A Járókelő.hu portálra beküldött fotók is azt bizonyítják, hogy két héttel ezelőtti síkosságmentesítéskor vastagon került ipari só a budapesti járdákra.

Az engedélyezett vegyi anyagokból egységes uniós szabályozás nincs, de a betiltott útszóró só helyettesítésére szóba jöhet többek között a zeolit, a zeocal, a kalcium-klorid-pehely, de ígéretes szerként tartják számon az acetátokat is. Összehasonlításképpen: a hagyományos útszóró anyag, a nátrium-klorid csak mínusz nyolc Celsius-fokig véd a fagyástól, de a növényekre, talajra, vízre, betonra, fémre egyaránt nagymértékben káros.

Fotó: Járókelő.hu

A Magyar Nemzet felkereste a BKV Zrt.-t, hogy megtudjuk, hogy milyen vegyi anyaggal végzik a megállókban a síkosságmentesítést.

A vállalat úgy fogalmazott: a megállóhelyek síkosságmentesítését a BKV szerződéses partnere, a Prizma FM Kft. végzi.

„A síkosságmentesítő anyag használata a vállalkozó feladata és felelőssége. Információink alapján a helyszíntől függően kerül sor a különféle anyagok, mint pl. útszóró só, illetve környezetbarát síkosságmentesítő anyagok használatára” – írták válaszukban, azaz nem érzik magukat felelősnek.

A Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. (FKF) bővebben válaszolt lapunk kérdésére, de ők is leszögezték: nem minden esetben őket terheli a felelősség.

„A megállók takarítása nem az FKF Nonprofit Zrt., hanem a közösségi közlekedési eszközök üzemeltetőinek kötelezettsége. Fontos hangsúlyozni, hogy a fővárosban a síkosságmentesítés és a hóeltakarítás többszereplős feladat. Az ingatlanok előtti járdák síkosságmentesítése az ingatlanok tulajdonosainak, üzemeltetőinek kötelessége, lakóház esetében a lakóközösség köteles gondoskodni az épület előtti járdaszakasz takarításáról. Továbbá a kerületi önkormányzatokat is jelentős kötelezettség illeti a maguk területén” – hívta fel a figyelmet az FKF.

„Társaságunk a kezelésében lévő közjárdákat, közlépcsőket, díszburkolatokat, kerékpárutakat lehetőség szerint a környezetet kevésbé terhelő ásványi eredetű anyaggal, zeocallal síkosságmentesíti, azonban nagy mennyiségű hó, illetve ónos eső esetén útszóró sót is alkalmazunk” – ismerte el a közterület-fenntartó.