A film rendezője azt is állítja, hogy nincsenek emlékműveik a hősöknek, holott Pokorni a regnálása alatt olyan emlékműveket avatott fel, mint a Maros utcai emléktábla vagy az Igazak fala Hegyvidéken, az Apor Vilmos téren, amely azoknak a magyar állampolgároknak állít emléket, akik a II. világháború alatt mentették az üldözött zsidóságot.
Pokorni azt is kiemelte, a rendszerváltozás után legitim, érthető emberi törekvés volt, hogy emlékművet állítsanak a háború áldozatainak. A polgármester elismerte, hogy az akkori vezetés nem a legjobb szimbólumot, egy első világháborús katonasír turulmotívumát választotta nem kellően végiggondolva, hiszen a Hegyvidéken a második világháborúban meghaltak nagyobb része civil, a meggyilkoltak jelentős része zsidó volt.
– Az biztos, hogy a szobrot állító önkormányzat nem a nyilasoknak állított emléket – szögezte le Pokorni, aki újból más irányba kezdett el gondolkodni. Felmerült, hogy a turul szimbólum történetéről és jelentőségéről állít táblát. Elképzelése szerint a turulszobor melletti tájékoztató leírhatná a történetet a millenniumtól kezdődően, a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott 1950-es éveken, a kerületi önkormányzat „nagyon szerencsétlen” emlékműállításán, a kerületnek a fővárossal folytatott vitáján át a mai napig.
A Magyar Nemzet korábban megírta: még nyáron döntött arról a képviselő-testület, hogy máshol a Városmajorban a nyilas gyilkosságok helyszíneinek találkozásánál állítják fel a második világháborús emlékművet, a turul azóta nem tölti be ezt a funkciót.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!