Pokorni Zoltán: Aktuálpolitikai furkósbot a 444.hu filmje

Nem tisztem megítélni, hogy a mostani támadások politikai okból történtek-e, mindenki saját belátására bízom ennek eldöntését – mondta lapunk kérdésére Pokorni Zoltán, amikor arról kérdeztük, a gondolt-e arra, a turulszobor ügyének és a sokat emlegetett családi kapcsolatai újbóli felemlegetésének köze lehet-e ahhoz, hogy közeledik az országgyűlési választás, és az ellenzék a következő egy évben fenn akarja tartani a témát, ezzel is gyengítve a kormánypártot. A polgármester hozzátette: ő az ellentétek csillapítására törekszik, nem a szítására.

– A gyalázkodásnak is van határa, még ha közszereplő családjáról, a családomról van is szó – jelentette ki Pokorni Zoltán a szűkkörűen tartott háttérbeszélgetésen, miután az egyik bulvárlap azt sugallta, hogy a polgármester édesapja meggyilkolt zsidók drágaköves ékszereit rejtegette otthon.

– A valóság ezzel szemben az, hogy a számos kivégzéssel végződő koncepciós per előkészítésében részt vevő Vajda Tibor államvédelmi őrnagy utasította a beosztottját: nem aktuális az az akció, hogy ékszereket rejtsenek el az édesapámék lakásán – magyarázta Pokorni, aki értetlenül áll a lap ennek ellenkezőjére utaló megjegyzései előtt. A Blikk azt írta: „Az ékszerek hollétéről minden bizonnyal Pokorni János vallott kihallgatása során. Fogva tartóinak meg is jelölte a lakás alaprajzán azt a helyet, ahol a betonpadló alá elrejtette a drágaköves gyűrűt és az órát.”

Mindezt Pokorni Zoltán édesapjának a fotójával illusztrálva, aki valójában nem bűnelkövető, hanem áldozat volt akkoriban.

A lap utalt Pokorni János édesapjának nyilas múltjára is, amely azt kívánta erősíteni, hogy a polgármester édesapja is bűnelkövető lehetett. Pokorni Zoltán polgármester cáfoló állítását megerősítette Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója. Rámutatott: a cikk alapjául szolgáló dokumentumok a valóságban arról szólnak, hogy az ávósok megpróbáltak hamis bizonyítékokat elrejteni Pokorni Józsefné lakásán, hogy Pokorni Jánost vizsgálat alá vehessék. A levéltári források szerint végül nem történt ilyen akció.

Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere Fotó: Mirkó István

Ismét támadják a turulszobrot

A 444.hu filmjében egyenlőségjelet tett a mai kor, Pokorni polgármesteri működése és a nyilas rémuralom között.

– A film rendezője, aki engem kerületvezetőnek nevez, aktuálpolitikai furkósbotot faragott. Ahelyett, hogy egy megrázóan fontos témát tárgyaló filmet készített volna – sérelmezte Hegyvidék polgármestere, aki hozzátette: Ács Dániel rendező kezében ott volt a lehetőség, hogy a holokauszt áldozatainak emléknapjára időzítve bemutasson egy valóban fontos filmet, amely végigveszi a hegyvidéki zsidók meggyilkolásának történetét, akár a polgármester nagyapjának a szerepével együtt. Szerinte a film hazugságot erősít, ugyanakkor egy igazságra mégis felhívja a figyelmet: arra, hogy a történteket nem elrejteni kell, hanem be kell mutatni. Az előbbi két megoldás csak elrejti a problémát, de nem mutatja be – mondta Pokorni Zoltán, aki kiemelte: számára kiemelten fontos a téma, hiszen az ő oktatási minisztersége alatt hozott rendelet arról, hogy az iskolákban emlékezzenek meg a holokausztról emléknap formájában. Ezért sem igaz az a filmbéli állítás, hogy nem tett semmit, a holokauszt megismeréséért. A 444.hu filmje további számos pontban tévedést tartalmaz, ilyen pontatlanság például a turul talapzatán található nevek:

a film azt sugallja, hogy a polgármester ígérete ellenére nem vetette le róla a zsidók ellen bizonyíthatóan gyilkosságokat elkövető személyek, köztük a nagyapja nevét, holott az azok megtörténtek.

A film rendezője azt is állítja, hogy nincsenek emlékműveik a hősöknek, holott Pokorni a regnálása alatt olyan emlékműveket avatott fel, mint a Maros utcai emléktábla vagy az Igazak fala Hegyvidéken, az Apor Vilmos téren, amely azoknak a magyar állampolgároknak állít emléket, akik a II. világháború alatt mentették az üldözött zsidóságot.

Pokorni azt is kiemelte, a rendszerváltozás után legitim, érthető emberi törekvés volt, hogy emlékművet állítsanak a háború áldozatainak. A polgármester elismerte, hogy az akkori vezetés nem a legjobb szimbólumot, egy első világháborús katonasír turulmotívumát választotta nem kellően végiggondolva, hiszen a Hegyvidéken a második világháborúban meghaltak nagyobb része civil, a meggyilkoltak jelentős része zsidó volt.

– Az biztos, hogy a szobrot állító önkormányzat nem a nyilasoknak állított emléket – szögezte le Pokorni, aki újból más irányba kezdett el gondolkodni. Felmerült, hogy a turul szimbólum történetéről és jelentőségéről állít táblát. Elképzelése szerint a turulszobor melletti tájékoztató leírhatná a történetet a millenniumtól kezdődően, a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott 1950-es éveken, a kerületi önkormányzat „nagyon szerencsétlen” emlékműállításán, a kerületnek a fővárossal folytatott vitáján át a mai napig.

A Magyar Nemzet korábban megírta: még nyáron döntött arról a képviselő-testület, hogy máshol a Városmajorban a nyilas gyilkosságok helyszíneinek találkozásánál állítják fel a második világháborús emlékművet, a turul azóta nem tölti be ezt a funkciót.