A Szilas-tóért küzdenek a XV. kerületi civilek

A XV. kerületi turjánvidéken levezényelt fakitermelés a területre irányította a szélesebb nyilvánosság figyelmét. A Szilas-patak menti helyszín számos természeti és kulturális értékkel rendelkezik és valójában már rég szerveződött civil kezdeményezés ezek védelmére. Most az M3-as közelében található Szilas-tó természetvédelmi terület került a középpontba.

Nem a természetvédelmi területen zajló fakitermelési munkálatok hívták életre azt a XV. kerületi lakosokból szerveződő civil kört, amely kiáll a helyi természeti és kulturális értékek védelmében, de az október óta zajló események egyértelművé tették: egyre sürgősebb lépniük.

A Szilas-tó Természetvédelmi Terület súlyos tarvágással érintett területe ugyanis most nemcsak azért szomorú látvány, mert elvesztette fontos értékeit, a fákat, hanem azért is, mert illegális hulladéklerakatok jelentek meg a területen. Így a civil összefogás keretében haladéktalanul megszervezték a terület kitakarítását. Az első szemétszedési akciót március 7-én tartották a járványügyi előírások betartásával.

Márciusi pillanatkép a Szilas-tó mellől
fotó: Facebook/Szilas-tó természetvédelmi terület

A Szilas-tó (korábbi nevén Nevesincs tó) 2019 nyarán került védelem alá, mint jelentős természeti érték a fővárosi közgyűlés döntése alapján. Ez a kicsi, az ökológia iránt nem érdeklődő szemlélőnek esetleg jelentéktelennek tűnő vizes élőhely, és az ezt kísérő puhafaliget nem véletlenül válhatott a döntéshozók számára is érdekessé, hiszen a XV. kerületben szerveződő civilek egy része már jó ideje igyekszik felhívni a figyelmet a terület valódi szerepére.

A Szilas-tó és a környékén fellelhető erdős terület számos védett állatfaj természetes élőhelye

– magyarázta lapunknak Steimetz Alex, a civil szerveződés kapcsolattartója. – A tó és a patak közötti szintkülönbséget használta ki a XIX. század végén Liva József vállalkozó, aki mesterséges patakmedret vágatott a két víz közé, annak hozamával pedig strandot és vízimalmot működtett egyszerre.

A Liva-malom a rendszerváltás utáni évekig még egyben, szinte működőképes állapotban volt látható, aztán felelőtlen rongálók betörései miatt hamar lepusztult. 2020 őszén veszélybe került a Szilas-tó is, amikor az azt körülvevő természetvédelmi területen fakitermelési munkálatok kezdődtek. A civil szerveződés (amelyhez olyan, a természetvédelem területén is elismert szakemberek csatlakoztak, mint Török Katalin Diótima ökológus és Kriska György biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tanára) azonnal lépett és nyílt levelet fogalmazott meg. Üzenete világos:

követelik, hogy a vágási engedélyt haladéktalanul vonják vissza és az erdőtervből töröljék az úgynevezett „faanyagtermelő rendeltetést”.

– A levelet minden lehetséges érintettnek eljuttattuk – mondta Steimetz Alex. Az érintettek között a természetvédelmi területen lévő magánerdő tulajdonosa, a nemzeti park igazgatója, a parlamenti pártok elnökei, a polgármester, a főpolgármester, a miniszterelnök és a köztársasági elnök is szerepel. Steimetz Alex arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy itt nem egyszerűen a tó és környéke problémájáról van szó.

– A Szilas-patak és környezete a XVI. Kerületi Naplás-tótól a Dunáig egy ökológiai folyosó – fejtette ki. – Vagyis egy összefüggő ökológiai rendszer, amelynek az egységét sehol nem lehet megbontani. De a védelme nemcsak az itt élő növényeket és állatokat szolgálja, hanem a városlakókat is. Az erdősávok például a légszennyezéstől és a zajtól óvják az újpalotai városrészt, részt vesznek a hőmérséklet szabályozásában és még sok más folyamatban.

Az aktivista szerint a területen sokoldalú rekreációs környezetet lehetne kialakítani.

– Régi terv a patak menti kerékpárút megépítése, tanösvények, pihenőhelyek kialakítása, a Liva-malom rekonstrukciójával pedig a régió egy különleges látványossága jöhetne létre – mondta.