Veszett rókákra figyelmeztetnek a szakértők

Ebzárlattal és legeltetési tilalommal jár a rókák veszettség elleni tavaszi, repülőgépes vakcinázása.

Forrás: veszettsegmentesites.hu

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén tavasszal sem marad el, ezért ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2021. március 27. és április 10. között zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal március 19-én kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy az immunizálás során a kezelendő, főleg Magyarország keleti felét érintő, 27 400 négyzetkilométernyi területen a vakcinatartalmú csalétkeket kis repülőgépekről szórják le. Nagyon fontos, hogy a szérum ne juthasson háziállatokba, ezért a vakcinázáskor nem lehet kivinni az érintett területekre kutyákat futtatni, nem lehet szabadon legeltetni a haszonállatokat.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Az akciót az ukrán, a román és a szerb határhoz közeli területekre összpontosítják, a szomszédos országokban már idén is megjelent a veszettség, amely harapással vagy a betegségben elhullott állattal való érintkezés útján kutyákra, macskákra, sőt az emberre is veszélyes lehet. A román állategészségügyi hatóság az utóbbi hetekben többször is kimutatta a veszettség vírusát a magyar határ közelében. A magyarországi rókaállomány megfertőződésének kizárása, valamint a veszettség mielőbbi felderítése érdekében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vadászterületeken a hatóság elrendelte a rókák fokozott vizsgálatát is. Kárpátalján tavaly 12 esetben mutatták ki a veszettség vírusát házi- és vadállatokban. A betegség megjelenése keleti szomszédainknál alátámasztja, hogy fontosak a hazai megelőző intézkedések.

Fotó: Veszettségmentesítés.hu

Háziállataink közül a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott. A vadon élő rókaállományban folytatott vakcinázási program költségeihez az Európai Unió 75 százalékos társfinanszírozást biztosít Magyarországnak.

Homoki András vadgazdálkodási szakmérnök a Magyar Nemzetnek elmondta, a veszettség fő terjesztői a vörös rókák, melyek hazai állománya mintegy hetvenötezer egyedre becsülhető, de az egyre szaporodó nádi farkas – más néven aranysakál vagy a magyar népnyelvben toportyán – is a veszélyeztetett vadfajok közé tartozik. Magyarországon utoljára 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatták ki a vírust. A szakértő hozzátette, a veszett rókára jellemző a feltűnő szelídség, az állat ilyenkor lakott területekre is bemerészkedik, megzavarodik a kórtól, nem is tudja, merre jár. Csapzott, leromlott az állapota, szőre elveszti fényességét, mozgása lassú, koordinálatlan. Az élő, beteg állat befogása veszélyes, simogatni is tilos. Az elhullott állat teteméhez sem szabad hozzáérni, a kór az érintéssel is terjedhet.

Fotó: Veszettségmentesítés.hu

Az immunizálási program eredményességét a Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területen a rókák mintegy háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket. A program sikerességének köszönhetően folyamatosan csökkenthető a vakcinázandó terület és a betegség is nagyon ritkán fordul elő. Emberi megbetegedés már több mint huszonöt éve nem történt. A Nébih plakátok kihelyezésével is figyelmezteti az érintett országrészben a kirándulókat a veszettség elleni vakcinák veszélyeire, mert az ellenanyag is okozhat megbetegedést.