A válságot nem lehet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni

„A baloldali önkormányzatok a megszorításokban hisznek, amelyet a kormány rendeletei akadályoztak meg” – közölte a Századvég legújabb elemzésében. A kutatóintézet szerint azok az önkormányzatok léptek a gyakorlatban adóemelés, új adók bevezetése és díjemelések terén, amelyek képesek voltak a döntést gyorsan meghozni, és azokat már a 2020-as adóévvel kezdődően bevezetni.

Mester és tanítványa Fotó: Balogh Zoltán

„a válságkezeléssel kapcsolatos kormányzati álláspont a kezdetektől fogva az, hogy annak a közös teherviselésen kell alapulnia. Költségeinek fedezéséből a kormány mellett a bankoknak, multinacionális kereskedelmi láncoknak, politikai pártoknak és az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket.”

Az elemzésből az is kiderül: annak ellenére, hogy a válság elhúzódása miatt a vállalkozások és a lakosság terhei, valamint ezzel párhuzamosan a védekezés költségei folyamatosan nőttek, a baloldali vezetésű önkormányzatok részéről a felelősségi körükkel arányos szolidaritásvállalás nem jelent meg.

Ahelyett, hogy a terhek csökkenéséhez próbáltak volna hozzájárulni, több baloldali önkormányzat a saját bevételeit növelő adó- és díjemelésekről hozott döntéseket.

„Salgótarjánban például az idegenforgalmi adóemelést, új típusú telekadót és a parkolási díjat 33 százalékkal megemelő önkormányzati megszorításokat a szocialista polgármester sajátos módon »gazdaságélénkítő« csomagnak nevezte el. Olyan, a turizmus-, vendéglátás-ágazat válsága által komolyan érintett városrészen, mint Budavár, Budapest I. kerülete a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjat háromszorosára emelték, de díjat emeltek Vácott is. A Budapestre érkező turisták elmaradásának különösképpen kitett VII. kerület, Erzsébetváros önkormányzata a kijárási tilalom idejére is kiszámlázta a terasszal rendelkező vendéglátóhelyek korábbi közterület-használati díjának 30 százalékát, amit az érintetteknek a legtöbb esetben nulla bevételük terhére kell kifizetniük” – sorolta a baloldali önkormányzatok „járványkezelését” a kutatóintézet. Elemzésükben felhívták a figyelmet, hogy

ezek a megszorítások elsősorban az önkormányzatoknál, önkormányzati háttérintézményeknél, illetve az önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású cégeknél dolgozó munkavállalókat érintették, akiket elbocsátottak, vagy bérüket, jövedelmüket csökkentették.

„Ilyen intézkedésekre többek között Vácott, Ózdon, Nagykanizsán, Siófokon, Tatabányán, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, a fővárosi önkormányzat szintjén, valamint a VII., VIII., XI. és XVIII. kerületben került sor” – hangsúlyozták a kimutatásban, majd a megszorító intézkedések másik formájára, az intézménybezárásokra is kitértek. „Óvodákat zártak be többek között Pécsett és Siófokon, illetve a »nem barátinak« minősített civil és egyházi szervezetek támogatását is csökkentették, vagy megvonták. Miskolcon a baloldali többségű közgyűlés 2020 augusztusában olyan értelmű rendeletet fogadott el, amely alapján az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díját a piaci bérleti díjakhoz igazították volna. A helyi kormánypárti ellenzék véleménye szerint az emelés aránytalanul nagy terhet helyezett volna a bérlők vállára éppen a válság időszakában. A városvezetés bérletidíj-emelési elképzeléseit a kormány bérleti díjak emelését a vészhelyzet feloldását követő kilencven napig megtiltó rendelete hiúsította meg” – jelezte a Századvég

A főpolgármester megszorításokhoz kéri a vállalkozások támogatását

– A baloldali vezetésű önkormányzatok polgármestereinek kezdeményezései közül is kiemelkedik Karácsony Gergely főpolgármester „újraindítási adónak” elnevezett 2020. októberi kezdeményezése, amelynek keretein belül a helyi iparűzési adó (hipa) mértékét további fél százalékponttal növelte volna – tette világossá a kutatás, mely szerint az elképzelés megvalósításának az észszerűségen túl – minden fővárosi székhelyű vagy ott telephellyel rendelkező vállalkozás hipa-terhelése 25 százalékkal emelkedne válság idején – törvényi akadálya is van. – Az iparűzési adó maximális éves mértéke ugyanis az adóalap két százaléka, amit a főváros jelenleg is maximálisan kihasznál. Ez azt jelenti, hogy a főpolgármester javaslatát csak a törvény módosítása esetén lehetett volna gyakorlatba ültetni, amihez mind a kormányzati szándék, mind pedig az ilyenkor a latban sokat nyomó kereskedelmi és iparkamarai támogatás hiányzott – fejtette ki az elemzés, majd megjegyezték: a főpolgármester további szokatlan kezdeményezése az volt, amikor februárban azzal a kéréssel fordult a budapesti vállalkozásokhoz, hogy az iparűzésiadó-befizetési kötelezettségük jogszabály általi ötvenszázalékos csökkentése ellenére a teljes összeget fizessék be a főváros kasszájába.