Karácsony Gergelynek háromezer milliárd forint sem elég

Nem tud annyi pénzt adni a kormány a fővárosnak, hogy Karácsony Gergely ne kevesellné azt. A főpolgármester már az ünnep előtt arról kesergett közösségi oldalán, hogy hiányzik a kormányzati kompenzáció. Ami azért is érdekes, mert a kompenzációs tárgyalások még tartanak, a párbeszédek lezárultával dönt a kabinet a szétosztandó forrásokról. Amiről viszont már döntött a kormány: a büdzséterhek csökkentésére nyolcvanmilliárd forintnyi beruházást vállalt át a kormány a fővárostól, ezen felül összesen háromezer milliárd forint fővárosi fejlesztésről állapodtak meg a fővárossal.

Populista baloldali üzenettel startolhat Karácsony Gergely főpolgármester kampánya. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

„Kegyet gyakorolnak azokkal az uniós forrásokkal, amelyeket a városok fejlesztésére és nem presztízsberuházásokra szeretne költeni a főváros. A fejlesztési pénzeket a villamoshálózat bővítésére, a környezetbarát járművekre vagy zöld infrastruktúra fejlesztésre használná a főváros, ezzel nem lehet kompenzálni a kormány által elvont adóbevételeket. Az adóbevételekből a főváros működését lehet fenntartani, az uniós forrásokból pedig nagyívű fejlesztéseket lehet megvalósítani. A kormányzati elvonások és a kompenzáció hiánya aljas politikai bosszúk” – írta Karácsony Gergely félrevezetően közösségi oldalán egy héttel azelőtt, hogy a koronavírus által kialakult válság miatti kompenzációról, azaz a működéshez szükséges kormányzati segítségről tárgyalt volna a kabinet képviselőivel.

Húsvét előtt a legtöbb fővárosi fejlesztésről szóló kérdésben sikerült megállapodnia a fővárosnak a kormánnyal. Mindkét fél elégedetten távozott a tárgyalóasztaltól, úgy tűnik a főpolgármesternek néhány nap alatt megváltozott a véleménye. Csak az a bökkenő, amit Karácsony posztjában kifogásol, azt megvalósítja a kormány. Már első körben a kabinet felajánlotta a fővárosnak, hogy terheik csökkentésére nyolcvanmilliárd forintnyi beruházást magára vállal a kormány. Ebbe beletartozik

a pesti alsó rakpartok felújítása, a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbítása és a Kelenföldi pályaudvar P+R parkolójának a kibővítése, de a kormány állja a cechet a Biodóm és a Gellérthegyi-sikló megépítésére is.

Mindezek mellett a háromezer milliárd forintos uniós támogatásból megvalósul a Zöld Budapest program, amely népszerű kiránduló-helyek és közparkok felújítását és zöldítését foglalja magában. Megújulnak a HÉV vonalak és megvalósul a teljes járműpark csere, emellett korszerűsítik az agglomerációból Budapestre tartó vasúthálózatot, hogy csökkenjen a fővárosra zúduló autósforgalom. Mindezt úgy, hogy az unió keretrendszere szerint a fejlett Budapestnek csak nyolcvanmilliárd forint járna.

Fürjes Balázs, a budapesti és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár egy lakossági fórumon kijelentette: a közszolgáltatások nem kerültek és nem is kerülhetnek veszélybe. Tehát a főpolgármester posztja nem fedte teljesen a valóságot, annyi igaz belőle, hogy minden önkormányzat lecsökkentette ezeket a költségeket, hogy a válságba jutott embereket tudják segíteni.

– A járvány előtti időszakban Budapest jó gazdasági pályán állt, ám a csekket nem lehet a vírusnak benyújtani, össze kell húzni a nadrágszíjat, közteherviselésre van szükség. Mindenhol visszavágták a működési költségeket, mert a családokat és a vállalkozásokat kell segíteni. A politikai viták és különbségek ellenére kötelességünk együttműködni a fővárossal. Ezt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa legutóbbi ülésén sikerült bizonyítani – mutatott rá Fürjes, aki emlékeztetett: a kormány a vállalkozóknak adókedvezményt biztosított, amikor elengedték a kis- és középvállalkozásoknak a helyi iparűzési adó felének a megfizetését.

Nos, a főpolgármester mindezt kormányzati elvonásnak tekinti, holott a főváros egyharmaddal több működési támogatást kapott tavalyhoz képest és a kompenzációs tárgyaláson megállapodhat a kormány és a főváros egy újabb támogatási összegben. Ráadásul folytatódnak az egészségügyi fejlesztések is: az Egészséges Budapest program részeként idén a kormány 42 milliárd forintot irányzott elő a fővárosi egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, ebből tízmilliárd sorsáról a főváros dönthet, háromnegyed részt baloldali kerületek között, míg a fennmaradót kormánypárti kerületek közt osztották szét.

A főváros és a kormány csak a Városliget és a Galvani-híd kérdésében nem jutott megállapodásra.

Van pénze a fővárosnak

– Ha nem kompenzálják a fővárost, akkor már a mostani adatok alapján is igazoltnak látszik, hogy november végére fizetésképtelenség állhat elő – ezt mondta a távirati iroda beszámolója szerint február 18-án Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az igen borús képet festő nyilatkozatot ugyanakkor egészen érdekes megvilágításba helyezi az az adatsor, amely a Magyar Nemzet birtokába került, s amely a legnagyobb hazai önkormányzatok pénzügyi helyzetét mutatja be. Eszerint ugyanis a

Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat tavaly decemberben még valósággal úszott a pénzben.

A Magyar Államkincstár adatsora azt mutatja, hogy a múlt esztendő utolsó napján 10,4 milliárd forintot tartott a kincstárnál. Ezenfelül kereskedelmi bankoknál vezetett számán további 36,7 milliárd forintja volt a helyhatóságnak, állampapírban pedig újabb 74,8 milliárd forint. A pénztelenséget hangoztató Karácsony vezette városháza tehát 2020. december 31-én egészen pontosan 122 milliárd forint felett rendelkezhetett.