Századvég: drasztikus megszorítások a baloldali ígéretözön után

A rendszerváltozás óta megfigyelhető, hogy a balliberális erők mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választások kampányában a közterhek enyhítésének, jóléti intézkedések bevezetésének, valamint a vállalkozások megsegítésének az ígéretével kampányolnak, majd hatalomra kerülve – pénzhiányra, illetve gazdasági nehézségekre hivatkozva – súlyos megszorításokat vezetnek be. A Századvég utánajárt annak, hogy a baloldal milyen ígéreteket tett a 2019-es önkormányzati választások kampányában, és ehhez képest milyen politikát folytattak az elmúlt másfél évben azokon a településeken, amelyek vezetését átvették.

Csökkentené az önkormányzatok mozgásterét, ha ettől a bevételtől is elesnének Fotó: Bach Máté

Adóemelés baloldali módra

A Századvég elemzése szerint világosan látható, hogy a kormányzat adócsökkentési és munkahelymegőrzési politikájával szemben a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal járványhelyzetben is a közterhek emelésére, illetve a kedvezmények elvonására fókuszál, cserben hagyva a bajba jutott embereket és vállalkozásokat. Ezt az állítást támasztja alá a Századvég korábbi elemzése, amely rámutat, hogy

a balliberális városvezetők öt településen emelték meg az építményadó és a telekadó mértékét, míg három további városban az építményadó, két településen pedig az idegenforgalmi adó emelését a 2020 decemberében meghirdetett kormányzati adóemelési tilalom akadályozta meg.

Az elemzés arra is kitér, hogy milyen állapotban vették át a baloldali döntéshozók a korábban kormánypárti vezetés alatt álló településeket. A balliberális önkormányzati vezetők által bevezetett – és a korábban hangoztatott ígéreteikkel szöges ellentétben álló – megszorító intézkedések létjogosultsága azért is vonható kétségbe, mert a fővárosi kerületek és vidéki városok esetében is a korábbi jobboldali városvezetés kiegyensúlyozott költségvetéssel, jelentős folyószámla-, illetve értékpapír-tartalékkal adta át a kormányrudat utódainak.

Ennek megfelelően Budavár irányítását 2,6 milliárd, a II. kerületét hatmilliárd, Óbudáét közel nyolcmilliárd, Józsefvárosét hétmilliárd, valamint a XVIII. kerületét 5,4 milliárd forintos folyószámla-egyenleggel vehette át 2019 őszén a frissen megválasztott baloldali vezetés. Erzsébetváros tízmilliárd, Ferencváros és Újpest 9-9 milliárd, Újbuda hétmilliárd forintos többlettel került átadásra, ezen felül a balliberális polgármesterek hivatalba lépésekor Budavár 7,5 milliárd, Józsefváros hatmilliárd forinttal rendelkezett államkötvényekben. Tatabányát 12 milliárd, Érdet megközelítőleg 41 milliárd forintos kasszával vehették át a baloldali polgármesterek – sorolja az elemzés.

Felelőtlen ígéretek

E fejlemények párhuzamba állíthatók a kormányzati hatalom 2002-es átadás-átvételével, melynek során a polgári kormány stabil államkasszát adott át a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ koalíciónak – hívja fel a figyelmet a Századvég. A balliberális szövetség a jobboldali kabinet által felhalmozott tartalékok felélése után költségvetési megszorító politikába kezdett, amely Gyurcsány Ferenc regnálása idején teljesedett ki.

Megállapítható, hogy a baloldali tömb elmúlt másfél éves önkormányzati teljesítménye egyenes folytatása a 2010 előtti kormányzati szerepvállalásuknak – összegzi az elemzés. A kirajzolódó kép azt mutatja ugyanis, hogy a kampányidőszakban megfigyelhető nagyvonalú ígéreteket drasztikus megszorítások követik, amelyek az emberek és a vállalkozások szélesebb körét érintik. E minta tükrében célszerű értelmezni a Gyurcsány-lista kampányfogásait a 2022-es országgyűlési választások tekintetében is.

A Századvég Alapítvány elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.